Bevezetés

Egy-egy adott város várait és várkastélyait Feri Gradnik naplója segítségével ismerhetjük meg, amely az iskolai szünetben esedékes barangolásai során íródott, és naplóbejegyzéseket, megjegyzéseket, fényképeket és bölcs hozzászólásokat tartalmaz.

Feri történelemtanár, aki (természetesen!) a történelmet mindennél jobban szereti, ezt követően pedig – nem okvetlenül ilyen sorrendben – szereti még a piros kabriót (amelyet a szülei rokonától örökölt, de mit számít), a kispályás focit (mert a futást a nagy pályán az értékes idő pazarlásának tekinti), azt a gondolatot, hogy vegetáriánus lenne, valamint már gyermekkora óta izgatottan kíséri a szellemekről szóló történeteket, de nem az amolyan ijesztő szellemekről, hanem inkább a melankolikusokról. Nők közelében ugyan kissé ügyetlen, de azért szereti őket. Magasabb növésű és jóképű, megfelelően izmos.

A tantestület női tagjai nem tudnak egyezségre jutni azzal kapcsolatosan, hogy vajon Clark Kentre vagy Brad Pittre hasonlít inkább.

3

Feri rettentően imád utazni, hiszen meg van győződve arról, hogy az utazás a világban egyben utazás önmagunk felé is. Éppen ezért úgy dönt, hogy minden szenvedélyének egyszerre hódolva beül a piros verdájába, és a várak és kastélyok felderítésére vállalkozik, hogy kiderítse, milyen szellemek – ha egyáltalán léteznek – bújnak meg azok a vastag, helyenként romos, néhol nemrég felújított falak mögött. Naplót ír, amelyet a gasztronómiáról és boroktól szóló megjegyzéseivel gazdagít. Azon morfondírozik, hogy néha kerékpárral is útnak indulhatna, hiszen több helyen is szépen rendezett kerékpárutak és túraútvonalak találhatók.

Elégedettséggel tölti el, hogy számos történettel ismerkedik meg útja során, de a történelmi pontosságra is ügyel. Az út végén rájön, hogy ezekben a várakban és kastélyokban valóban szellemek lakoznak, mégpedig a múlt szellemei, akik – miután megismerjük őket – kiválóan kalauzolnak bennünket el a jelenben – a múlt felé.

4
5
6
7

 

A vár nem tekinthető meg.

Križevci Község
TIC Ljutomer

Jureša Cirila 4, 9240 Ljutomer
T: +386 (0)2 584 83 33
E: ticljutomer@jeruzalem.si
I: www.jeruzalem.si

8
Lukavci kastély

Lukavci kastély

Megint szombat van és Feri Gradnik professzor úr ezt a napot is annak szenteli, hogy meglátogat egy kastélyt, amit később majd monográfiájában leír. Erről ugyan sosem beszél hangosan. Egy kicsit babonás és gyakran elképzeli, hogy az embernek, amikor nincs ihlete, meg kell csak várni a megfelelő jelet, majd a feladatot helyesen megoldani. Belekortyol a frissítő limonádéjába, majd tekintete a nagy ablak felé indul, és elmered a magasztos tájképen, ami elé tárul: egy lápos rét, amelyen különböző madarak gyülekeznek és cseverésznek. Valahonnét egyszercsak odarepül egy szürke gém, és még mielőtt csőrével nagyot csapna a tápláléka után, a professzor fejében felvillan: a lukavci kastély! Piros kabriója imádja a síkságot, ő pedig az ottani, prlekijai ü hangokat, ezért nagyon is örül, hogy meglátogatja Križevci községet a Mura-mezőn. A Ljutomer-Sveti Jurij úton érkezik a Lukavci nevű településre, annak északi részén megáll a település kastélya előtt.

9
Lukavci kastély

A helyiséget első alkalommal II. Přemysl Ottokár, cseh király, 1265 és 1267 közötti fejedelemségi urbáriumában említik. A mai várkastély legkorábbi részei a 13. századra datálhatók, hiszen itt állt egy vadászkastély, 1290 körül pedig két hűbéres vadászlak is volt itt. A lukavci uradalom (Lukaufzen) kialakulása ebben a vadászkastélyban indult el, ez pedig a 13. században a Payer vitészi család tulajdonában volt. Innét ered a lukavci vitézek nemzedéke, akik tulajdonában az uradalom a 15. századig volt: 1290-ben említik Herrand Payer nevét, 1319-ben pedig Henrik Payer zu Locauz nevét. 1422-ben a várkastély tulajdonosa nemes Hans Lokaucz, ljutomeri várkapitány lett. A 27 lakkal és 17 gazdasággal rendelkező uradalmat hűbérbirtokként Gáspár fiára hagyta. Wolfgang és Ahác fivérek 1440 és 1443 közölt birtokolták az uradalmat és 9 gazdaságot, a birtok egy részének tulajdonosa pedig Paul Fleming volt. 1449-ben Jörg-Jurij Schweinbecket említik tulajdonosnak az iratok. Miután a lukavci vitézség kihalt, Frigyes császár a feudumot Dorner Vitalnak adományozta, 1492-ben pedig egy ún. Weisseneggi Jörgnek; 1568-ban a birtok még az említett család tulajdonában volt. Az viszont nem bizonyos, hogy az uradalom is a feudum része volt, hiszen Lukavci nagy része 1542-ben Schweinbeck utódai birtokában volt.

10
Lukavci kastély

A család utódja volt Draskovich Gáspár gróf, aki a birtokból hat és fél gazdaságot és a tizedgyűjtési jogot Khevenhüller Sigona bárónőnek adta el, de a lukavci kastély 1632-ben a spielfeldi Stübich Georg tulajdona volt. 1730 és 1791 között az uradalom a spielfeldi Katzianer gróf tulajdona volt, az uradalomhoz pedig hét falu, 62 jobbágy és Veržej mezőváros tartozott. Az uradalom későbbi tulajdonosai között voltak Fleury báró, nemes Kührer Reichsheim, 1806-ig pedig a Csemösz nemzedék birtokában volt. Utolsó tulajdonosa ebből a családból nemes Petkovič Jožefa, szül. Csemösz volt. 1807-ben az uradalmat Franz Schenkl őrnagy vásárolta meg. Az uradalomhoz akkor 109 jobbágy tartozott. Schenkl őrnagy az uradalmat 1838-ban Avgust fiára hagyta. Az uradalom és a kastély a II. világháború végéig a család tulajdonában volt.

A professzor úr nem lép be a kastélyba, hiszen 1952 óta itt egy különleges szociális otthon működik, ezért annál pontosabb feljegyzéseket készít külső alakjáról:

Az egyemeletes, négyzet alaprajzú épületet, amely mellett az udvar oldalán egy új melléképület is van, a sarkain átlósan elhelyezett téglalap alakú saroktornyok vannak.

11
Lukavci kastély

A háromtengelyű főhomlokzatot a bejárat tengelyében egy valamivel magasabb torony zárja, amelyet egy piramis alakú tető zár. A bejárati tornyot félkörös nyílások tagolnak . A kőből készült bejárati porta a várkastély legkorábbi szakaszából származik. A korabarokk félköríves portált porfírozott oszlopfők és volutás zárókő díszíti. A homlokzat többi nyílása át lett dolgozva, díszítések nélkül, fennmaradt viszont néhány barokk ablakrács. A homlokzatot nem ideillő szigetelőréteg burkolja. A kastély cseréptetős. A belső térben található még néhány fennmaradt boltív, különösen az alagsorban és a bejárati előcsarnokban. A kastély, mielőtt a 19. században átépítették volna, a 18. század stílusjegyeit hordozta, tehát valószínűleg a Katzianer nemesi család építtette az egykori várkastély helyén. Az 1848-as parasztlázadás során a kastélyt megtámadták a helyi parasztok, akiket csak a katonaságnak sikerült elűzni, a tulajdonos, a Schenkli család pedig klasszicista stílusban felújította. A kastélyban volt 15 község alkotta járás helytartósága.

12
Lukavci kastély

Amikor Feri Gradnik professzor úr elhagyja Lukavcit és a Gajševci-tó felé tart, azt kívánja, bárcsak lenne a csomagtartójában egy szörf. Vagy ha legalább látná azt a gémet, amely még reggel az ablaka alatt találta meg helyét, és Lukavci címerében is. Azzal a különbséggel, hogy a címerben a gém ezüst színű, a csőrében egy arany kígyót tart, a gémet körülvevő kék mezőn pedig nád nől.

Források:

Žagar, Gorazd: Gradovi.net. Szlovén várak, várkastélyok és kastélyok áttekintése. Lukavci(kastély) http://www.gradovi.net/grad/lukavci_dvor (Utolsó letöltés: 2014. 02. 15.)

Siranet.si: Online archívumos adatkeresés. SI_PAM/0007 Gospoščina Lukavci, 1775-1850, október 2014. http://www.siranet.si/detail.aspx?ID=43672 (Utolsó letöltés: 2014. 02. 15.)

Stopar, I. (1991). Grajske stavbe v vzhodni Sloveniji - Med Prekmurjem in porečjem Dravinje. Založba Park Kiadó, Ljubljana.

Stopar, I. (1991). Gradovi na Slovenskem. Cankarjeva založba Kiadó, Ljubljana.

SzK Hivatalos Lapja, 97/2011 sz. A Križevci Község területén lévő kulturális műemlékekhez tartozó ingatlanokról szóló rendelet, 2011. 12. 02. http://www.uradnilist.si/1/content?id=106143 (Utolsó letöltés: 2014. 02. 15.)

13
Lukavci kastély
16
Lukavci kastély

Ljutomerski ribniki Natúrpark – Jeruzalemske gorice:
A Prlekija legismertebb bortermő vidékén terül el a turisztikai borút, amely senkit sem hagy közömbösen.

Pristavai Parasztmúzeum – Pristava település története követhető nyomon – a Pavličič család 6 generációján keresztül – a régiségekkel felszerelt parasztkonyhában, a parasztszobában és pajtában.

Ljutomeri Žuman Fazekasműhely – A fazekas termékek készítésével a Žuman család immár ötödik generációja foglalkozik, így ápolva és átadva a fazekasság hagyományát a következő generációknak.

Ljutomer város és terei – Miklošič-tér, Stari trg (Régi tér) és Glavni trg (Főtér) a városházával és múzeummal – Ljutomert, azaz „Lotmerket” településként már 1242-ben említik, vásártartási jogot pedig 1265-ben kapott. A város az 1. Szlovén táborról (1868), az 1. Szlovén ügetőversenyről (1874), Grossmann Karol (1905), a szlovén filmezés úttörőjének első filmjeiről, az első önkiszolgáló üzletről az akkori Jugoszlávia területén, valamint a kiváló borokról ismert.

18
Lukavci kastély

Az 1. Szlovén tábor parkja – A Ljutomeri városi park az egykori – Ščavnica folyó menti – terjedelmes tölgyfás és gyertyánfás erdő maradványa. Ez adott helyet az 1. Szlovén tábornak, amely a szlovénok egyesítésére irányuló mozgalom kezdetét jelentette.

Ljutomerski Kasač (ügetőló) Múzeum és lóversenypálya.
A Ljutomeri ügetőverseny egyesület 1875-ben alakult, és Európában a második ilyen jellegű egyesületként tartják számon. Ljutomer még ma is számos rangos ügetőversenynek ad otthont.

19
Lukavci kastély

 

A várkastély magántulajdonban van, ezért nem tekinthető meg.

TIC Gornja Radgona
Kerenčičeva 16, 9250 Gornja Radgona
T: +386 (0)2 564 82 40
E: info@tic-radgona.si
I: www.tic-radgona.si

20
Črnci kastély

Črnci kastély

Egy jó nap egy jó kávéval kezdődik. Feri Gradnik professzor a feketét szereti, forrón, egy csipetnyi bio fahéjjal. Késő éjszakáig írta monográfiáját, ezért ma jutalmul meglátogatja az egyik kastélyt lajstromáról. És melyik kastélyról jut eszünkbe a kávé? Igen, ez lesz mai uticélunk.

A barokk stílusú Črnci Freudenau kastély, avagy a Meinl-vár, ahogy azt, annak ellenére, hogy kastély, még manapság is nevezik a helyiek, Črnci faluban áll. A falut a források először 1124-ben említik. A kastély főhomlokzata a Gornja Radgona-Trate-Mureck főút felé néz.

A professzor tekintetét az egyemeletes kastélyra irányítja. A kőből faragott, klasszicista porta felett erkély tárul el. Szeretne belépni az oszlopos, márványkandallós előcsarnokba, de csak a meghívottak léphetnek be. Majd egyszer talán, amikor fel lesz újítva – gondolja optimistán. A képzelet a professzor állandó kísérője, ezért fejében könnyedén el tudja képzelni a vár történetét.

21
Črnci kastély

Az első épületet a 16. vagy a 17. században helyettesítette a reneszánsz várkastély, amely téglalap alaprajzú épületét, a sarkain tornyokkal erősített várfal védte. A jelenlegi barokk formáját a kastély feltehetően a 17. században kapta. A 17. század elején a főépületet átépítették, a gazdasági épületeket átrendezték és megépítették a várkápolnát. A helység 1124-beli első elmlítése óta többször nevet és tulajdonost is váltott. Az 1124. március 30-i keltezésű irat azt bizonyítja, hogy Spanheimi Bernhard még ez az időpont előtt a črnci majort – stabulariam curtium a Sankt Paul-i kolostornak adományozta. A Freidenau kastély helyén a 13. században egy erődítmény állt, amelyet Ottokár fejedelemségi urbáriumában (1265-1267) is említenek. A dokumentumok igazolják, hogy az itt álló kastély már 1619 előtt épült, hiszen Ferdinánd főherceg a vidék "székhelyének" (Sitz) , Apačének, területet adományozott. A reneszánsz kastély létét a Vischer-féle, 1678-ból származó Stájerország térképén található vázlat igazolja.

22
Črnci kastély

A črnci kastély volt az első építmény Szlovénia területén, amelyen megvalósították az egy tengelyben elrendezett épület tervezetét, alakját. A negovai nemes Izabella Trautmannsdorf 1635-ben a kastélyt Ludvik Schwarzenberg grófnak adta el. 1642-ben a tulajdonos Georg B. Khiessl volt, a tulajdonjogot pedig örökösei tartották meg. Az egyéb tulajdonosok között ismertek még: Georg Kr. Stürgkh gróf (1738), Kajetan Wildenstein gróf (1792), aki átépítette a kastélyt, Josefa Khevenhüller grófnő (1794), Szapáry Vince gróf (1802) Vajkard Trautmannsdorf gróf (1806), Stürgkh Karl gróf (1818), nemes Taxis Egidius báró (1825), Kunigunda Rosenberg grófnő (1827), majd lánya, Kunigunda Plazt grófnő (1843), Henrik Des Enffans d´Avernas gróf (1877), Pfandl (1885). A Gornja Radgona-i telekkönyv bizonyítja, hogy 1909. október 2-án a birtok és a kastély tulajdonosa Julius Meinl, bécsi kávénagykereskedő lett. Abban az időben, amikor Meinl a kastélyt vásárolta, az övé volt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb kávépörkölő manufaktúrája, valamint ő volt a legnagyobb kávé- és teaimportőre. Ebben az időben a kastély parkjában egy teniszpálya is volt. Meinl az emberek körében nagy köztiszteletet élvezett, hiszen erős szociális érzékkel rendelkezett.

23
Črnci kastély

A megszállás idején a kastélyt, a birtokot és Meinl tulajdonát államosították. Meinl zsidó származású feleségével elhagyta a birtokot és Mariborba, majd Ausztriába költözött. Ahogy az a telekkönyvekben is fellelhető, a birtokot és minden ingatlant a II. világháború után lefoglalta a jugoszláv hadsereg, az épületekben pedig egy ideig termelőszövetkezet működött. A kastély ma ismét magántulajdonban van.

Habár nagy kávérajongó, ebben a hőségben jobban esik a hideg víz. Talál egy hűvös helyet és maga elé képzeli a park egykori képét, amikor itt még gazdag növényzet burjánzott.

A kastély mögötti, két részből álló franciapark a barokk parképítészet egyik korai példája volt Szlovéniában. A hosszú parkok szabályos ösvények alkották. A középső és legszélesebb a fal melletti portálon át a gyümölcsösbe vezetett, majd tovább a Mura folyóig. Ahogy a parkot, amelyet a 19. század elején az akkori tulajdonos, Szapáry gróf építtetett meg, úgy a birtok északi részén található kápolnát is az idő vas foga jócskán megrágta.

24
Črnci kastély

De az egykori romantika kis részecskéjét még felidézi a mezők közepén álló Hölzl-féle malom, egy régi árok mentén, amelyen hajdanán tizenegy malom működött.

Valóban sajnálja, hogy nem léphetett be a barokk eredetű, majd később a klasszicista építészet stílusjegyeit jellegzetően viselő kastélyba. A kastély különlegessége ugyanis a kör alakú, 2. századi, házastársakat ábrázoló római dombormű, amely az északi bejárati előcsarnokban látható. És nem azért, mert már maga is megtalálta volna élete párját. De aki nem is keres, az nem is talál.

Források:

Kam na izlet?/Hová kirándulásra?. Črnci vár, 2011. a http://www.kamnaizlet.si/destinacije/grad-crnci (Utolsó letöltés: 2014. 02. 15.)

Delo. Szlovénia kicsiben, a közepében pedig a Meinl-vár, 2014. 03. 25. http://www.delo.si/druzba/panorama/slovenija-v-malem-sredi-pa-meinlov-grad.html (Utolsó letöltés: 2014. 02. 15.)

Stopar, I. (1991). Grajske stavbe v vzhodni Sloveniji - Med Prekmurjem in porečjem Dravinje. Založba Park Kiadó, Ljubljana.

Stopar, I. (1991). Gradovi na Slovenskem. Cankarjeva založba Kiadó, Ljubljana.

25
Črnci kastély
28
Črnci kastély

Negovai vár – Feltehetően egy fából készült, lövészetet szolgáló kúriából alakult ki, amely a 11., illetve 12. században állt ott. Ma műemléknek számít.

Pachamama központ – Színes mozaikok egyvelege: az ökológiai építkezés, kertészkedés elemeit tárja elénk, továbbá a fatermékek elkészítési folyamatait mutatja be. Galéria is működik, amelyben egyebek mellett a természetes kozmetikumok tekinthetők meg. De ennél még sokkal többet kínál a központ!

Špital Múzeum – Az egykori polgári kórház (špital) épületében található. Régészeti, néprajzi, művészeti és egyéb kultúrtörténeti szempontból fontos tárgyakat őriz, továbbá a Muravidék nyugati, stájerszkói részéről származó – vagy annak a vidéknek az őskor óta számon tartott történelmére, az ott élő emberekre vonatkozó – dokumentumok, vallomások találhatók ott.

30
Črnci kastély

Klet pod slapom (Forrás alatti pince) – 1852 óta ebben a pincében töltik a Zlata radgonska peninát – tradicionális, illetve champagne-i módszerrel –, valamint a Srebrna radgonska peninát – charmat módszerrel.

31
Črnci kastély

 

Állandó kiállítás,
Beltinci vár
hétfő–péntek, 08.00 – 15.00

 

ZTK Beltinci - Nyitva tartás
hétfő–péntek,
08.00 – 15.00

A beltinci Turizmusért és Kultúráért Egyesület
Mladinska ulica 2, 9231 Beltinci
T: +386 (0)2 541 35 80
E: ztk@beltinci.si, beltinci.info@siol.net
I: www.beltinci.net

32
A beltinci várkastély

A beltinci várkastély

Hogy lehet az, hogy az ember a nyár kellős közepén náthás lesz? Feri Gradnik belekortyol a kamilla teájába és önsajnálatba esik. Kint egy újabb szép nap ígérkezik. A professoron átillan, hogy a kutatási szombatja mintha szándékosan is a vár látogatására volna szánva, amelyben egészségügyi múzeumi gyűjtemény látható. Kíváncsisága egyre fokozódik, hiszen az L alakú épületről kevés adat áll rendelkezésre és ezek sincsenek rendszerezve.

Beltincin állítólag már a középkorban vár állt, mégpedig a 15. illetve 14. századból. Beltinci hosszú, mozgalmas és gazdag múlttal rendelkező település. A középkorban Beletfalua (1322) néven emlegették, majd ugyanebben a megnevezési formában jelenik meg 1379-ben és 1381-ben is, az 1389-es okirat pedig villa Belothfalua-ként említi. Földbirtokként Beltinci már a 13. században a Jura ószláv nemesi családhoz tartozott, amelyet 1265-ben, ill. 1267-ben a híres alsólendvai Hahold-Bánffy nemesi család követte, aztán a Nádasdy, Széchenyi, Ebergényi, Csáky, Gyika, Sina és Wimpffen családok.

33
A beltinci várkastély

A Zichy család a várkastélyt a második világháború előtt birtokolta. A várkastély minden bizonnyal a törökök (17. sz.) támadása után válhatott termékennyé. A felkelő magyar vitézek, a kurucok, akik a 16. és a 18. század között a Habsburgi monarchiában raboltak, gyilkoltak és gyújtogattak, a várkastélyt 1708-ban megrongálták. Az egyemeletes, eredetileg négyszögű téglaépület (ma hiányoznak a déli és a nyugati épületszárnyak egyes részei) négy kör alakú saroktoronnyal rendelkezik. A várat vizesárok vette körül, amelyet a Feketeér vízéből tudtak felduzzasztani. A várkastély barokk jellegére a történelmi adatok sem vetettek homályt. A déli és a nyugati épületszárnyak egy részének lebontásáig a várkastély megőrizte a jellegzetes reneszánsz összetett típusú kastély-jellegű elképzelését. A 17. sz. közepén valószínűleg a külső sarkokra négy kör alakú, kúptetővel fedett saroktornyot építettek (három ma is áll), amelyek a késő barokk különleges formáját és ízlésvilágát tükrözik.

34
A beltinci várkastély

A központi, keleti homlokzat tizenhárom tengelyes, a középen a földszintet jellegzetes rusztikaportál osztja ketté és amelyet mindkét oldalról lőrés egészít ki. A teknőboltozatú előcsarnok a várudvarra vezet, amelynek épületszárnyai további, pilléreken pihenő árkádokkal van kiépítve. A földszinten az árkádok nyitottak, az emeleten pedig be vannak építve. Az árkádfolyosók mind a földszinten, mind az emeleten keresztboltozatúak. A vár érdekessége a boltozatú föld alatti alagútrendszer. Az egyik a templomhoz vezet, a másik pedig az 1754-ből eredő vas bejáratú magtárépülethez.

A professzor a parkban néhány egyedi exóta társaságában pihenget, készített is már néhány jegyzetet, most pedig még a muravidéki egészségügy történetét bemutató gyűjtemény megtekintése várjá. Az ember soha sem tudhatja, mennyi hasznosat tanulhat meg a történelemből. Talál esetleg valamilyen régi receptet arról, hogyan lehet minél természetesebben kivégezni a vírusos kórokozókat.

A beltinci Turizmusért és Kultúráért Egyesület égisze alatt működő gyűjtemény az éves során alakult ki dr. Szepessy Miklós magángyűjteményéből, aki az egészségügyi és

35
A beltinci várkastély

gyógyszerészeti tárgyak lelkes gyűjtője volt.

A gyűjtemény a muraszombati gyógyszertár patikai szekrényeit mutatja be a 19/20. század fordulójából, amelyben a muravidéki gyógyszergyárakból eredő porcelánból, fából és üvegből készült patikai edényeket tárolják. A patikai eladópulton 19. századbeli réz mérleg áll, de ott vannak mellette a patikai pénztár, a patikai mozsarak, az írásos dokumentumok, a petróleum lámpa és az óra. A gyűjtemény részét képezi a laboratórium a hozzá való eszközökkel. A szertárban megtalálható a gyógynövények feldolgozásához szolgáló kis szekrény és asztalka, az egykori mozsár, a régi mérlegek, valamint a teák és magvak keveréséhez és tárolásához szükséges edények.

A vártoronyban található a patikai pince a beltinci gyógyszertárból eredő régi polccal, amelyen a tároláshoz és szállításhoz szükséges üvegek láthatók. Bemutatásra került a trachoma elleni védekezéséért létrejött ambulancia is és a trachoma ellen folytatott harc. A kiállított eszközök és kellékek zöme dr. Pečan hagyatékából erednek, néhány eszköz pedig az általános kórházból, azaz a muraszombati szemészeti osztályból ered.

36
A beltinci várkastély

Az írásos dokumentumok és a fényképek a Muraszombati Általános Kórház Szemészeti Osztályból és a Muraszombati Területi Múzeumból erednek. A terem másik részében az általános gyógyászat fejlődését bemutató tárlat látható különösen azokról a helyekről, ahol ezt a legaprólékosabban kutatták. Így apa és fia, a Ljutomer melletti Križevcin tevékenykedő dr. Lebar Josip és Feliks orvosok munkája. Néhány eszköz a ljutomeri dr. Kavkler és a muraszombati dr. Škrilec hagyatéka. Érdekes a foghúzáshoz használt kuruzslói fogót bemutató vitrin is.

A professzor nézegeti a kiállított tárgyakat és a foghúzáshoz használt fogó látványa kapcsán sajgó fájdalmat érez. A nézelődést a házasságkötő teremben fejezi be, amely kulturális rendezvényeknek, találkáknak és alkalmi kiállításoknak ad otthont. Ma nem kívánja a társaságot, de ennek ellenére a Muravidék várairól és kastélyairól szóló könyvének újabb fejezetéért ízletes dödölével ajándékozza meg magát, amelyet a muravidékiek krumpli gánicának is neveznek. A közeli kocsmában a régi hagyományos ételt megöntözik tejföllel. A professzor számára teljesen mindegy, hogy kint több mint 30 fok van. A jó mindig ugyanolyan jól ízlik.

37
A beltinci várkastély

Nem szokása, hogy hallgatózna a szomszéd asztalokhoz, de a mögötte lévő női hang olyan szenvedélyesen mesélt két ember beteljesületlen szerelméről, akik már nincsenek köztünk, hogy lelkiismeret furdalás nélkül végigallgatta:

A beltinci várkastély és a birtok utolsó tulajdonosa gróf Zichy Ágost volt. Mivel a várban gyakran fogadtak népes vendégsereget, Ižakovcin a Mura mellett, a Mura-ág végén egy homokos szigetecskén fürdőt építtetett. A hazaiak grófi fürdőzőként emlegették. A strand szépen rendezett; naptetővel, nyitott konyhával és öltözőfülkével volt ellátva. A partról a homokos sekélységről lépcső vezetett a Murába.

Az 1. világháború végét követő rövid időn belül Iphigénia visszatért Belatincra , hogy rendbetegye a birtokot, amely a háború során igen lerombolódott. Testvére Anasztázia Magyarországra ment férjhez, Fedora testvére meghalt, a gróf pedig Bécsben maradt. Csodával határosan a grófi fürdő és környéke érintetlen maradt. Iphigéniai Mária azokra az időkre már érett nő volt (36), de még látszódtak egykori szépségének nyomai. A birtokon és környékén gyakran lovagolta Nadin nevű lovát. A fürdőt ugyan

38
A beltinci várkastély

felújították, azonban ott senki sem fürdött és azokban a nyugtalan időkben vendégek sem érkeztek.

Késői nyár volt és a grófnő a fürdő felé lovagolt, mire váratlanul elájult. A naptól megvilágított mezítelen férfi testet pillantott meg, amelyen milliónyi vízcsepp csillogott. A grófnő először azt gondolta, látomása van. Csendben az alak felé közeledett, azonban a ló felnyerített, mire az illető meglepődve hátra fordult és a következő pillanatban eltűnt. A grófnő hiába kutatta át a környéket, találni senkit sem talált. Elgondolkodva ellovagolt, azonban a mezítelen csillogó férfi test látványa nem hagyta nyugton.

Olyan sokáig járt vissza, amíg végre rá nem talált az ismeretlenre, aki ott állt a fövényparton és igen szemtelenül figyelte. Olyan fürdőruhát viselt, amilyent a Mura menti fiúk kötényből készítettek maguknak.

39
A beltinci várkastély

A grófnőt elvarázsolta a daliás férfi látványa. Elmondta neki, hogy Družin Péternek hívják, hogy módos családból származik, de harmadik gyermekként szegény, mint a templom egere. Nem sokkal előtte jött meg katonaságtól, ahol orosz fogságba került.

És így találkozgatni kezdtek és szenvedélyes szerelembe estek. Mivel a grófi fürdőhely területe igen magányos volt, észrevétlenek maradtak.

A grófnő komornája, Čačovič Mariska pedig igen agyafúrt nő volt. Észrevette, hogy a grófnő szokatlanul jókedvű, gyakran zongorázott és énekelt. Gyanús foltokat is látott a grófnő fehérneműjén, amelyet a napi lovaglásai során viselt. Aggódni kezdett a grófnő tisztességéért, azért arra kérte Kövest és Czimert, a két vadászt és erdészt, kövessék a grófnőt. Amikor a komornának elmondták a titkot, az követelte a grófnőtől, szakítsa meg szerelmi viszonyát, egyébként arról értesíti testvérét Anasztáziát.

40
A beltinci várkastély

A grófnő másnap kilovagolt a fürdőhöz és megtette, amit követeltek tőle. Péter elment és többé senki sem látta. Az emberek, akik hallották a történetet azt állították, hogy bánatában belefulladt a Murába, mások azt mondták, elment idegenbe, ahol katonaként elesett. A grófnő fogadalmat tett, hogy soha sem megy férjhez. Az emberek azóta ezt a helyet Szerelem szigetének nevezik.

Források:

Stopar, I. (1991). Grajske stavbe v vzhodni Sloveniji - Med Prekmurjem in porečjem Dravinje. Ljubljana: Park Kiadó.

Beltinci Turisztikai és Kulturális Szövetség. http://www.beltinci.net/Grad_Beltinci,594,0.html (Utolsó letöltés: 2014. 02. 14.)

41
A beltinci várkastély
42
A beltinci várkastély
44
A beltinci várkastély

Otok ljubezni (Szerelem szigete)
A Beltinci Turisztikai és Kulturális Egyesület a Szerelem szigetén számos tevékenységet szervez, amely a kirándulóknak, turistáknak és járókelőknek egyaránt érdekes.

Mederszabályozás a Mura folyón (Büjraštvo) – múzeum.
Azok a tárgyak és szerszámok láthatók, amelyekkel a mederszabályozást végezték el.

Malom és komp a Mura folyón – Az ižakovci malom 1999-ben készült – egy régebbi murai malom eredeti tervei szerint. Az ižakovci és a melinci komp az a két komp Szlovéniában (az összesen három komp közül), amely még működik.

46
A beltinci várkastély

Szent László plébániatemplom – Beltinci Község egyik legjellemzőbb nevezetessége az 1742-ben épült neobarokk stílusú Szent László-templom, amelyben a Zichy család sírboltja található.

Beltinci Nemzetközi Néptáncfesztivál – Július utolsó hetében zajlik a beltinci kulturális és művészeti egyesület szervezésében. A fesztivál négy napja alatt számos hazai és külföldi néptánccsoport, népi zenész és népdalkör lép színpadra.

47
A beltinci várkastély

 

ZÁRVA:
MINDEN HÉTFŐN DECEMBERTŐL FEBRUÁRIG

NYITVA:
Áprilistól szeptemberig:
10.00‒18.00
Márciusban, októberben és novemberben:
10.00‒16.00

A Goricskói Natúrpark információs központja 
Grad 191, 9264 Grad
T: +386 (0)2 551 88 60
M: +386 (0)31 354 149
E: park.goricko@siol.net
I: www.park-goricko.org

48
A felsőlendvai vár

A felsőlendvai vár

Feri Gradnik kitárja az ablakot és a szertárba bejön a kora júniusi meleg és száraz levegő. A professzor kedvetlenül arra gondol, hogy a meleg szombati reggelek nem a nyugodt napok beharangozói. Ráhajol az ablakpárkányra és belekönyököl a Szlovén várak című vaskos monográfiába, hogy az egyet reccsen, majd hangos huppanással a földre landol. »Jelzés,« morogja »ennek jelnek kell lennie. El kell mennem Szlovénia legnagyobb barokk várába.« tovább mormol magában: »Felsőlendvai vár.« Meleg délelőtt van, amikor a lágy dombokon át megérkezik a Kapornak–Grad útelágazáshoz és megpillantja a Fehér Keresztet – a 18. századból eredő pestis oszlopot. Kellemetlenség illan át rajta, eszébe jut ugyanis, hogyan maradt fenn a legenda arról, hogy az emberek két hónapon át, amíg a Mura és a Rába között tarolt a pestis, vitézi palástba burkolt tűzlovast láttak kaszával a vállán. Azok, akik el merték hagyni otthonaikat, pálinkába és ecetbe mártott vászonnal borították be magukat, hogy el tudjanak előle szökni.

49
A felsőlendvai vár

Goricskó északkeleti részén, Felsőlendva nevű településen a meredek bazalttufa dombon vár áll. Egykoron ez a terület Magyarországhoz tartozott, a várat körülvevő birtokot III. Béla csatolta hozzá, majd 1183-ban a szentgotthárdi ciszterci apátságnak adományozta. Szentgotthárd ma a határon túli szlovének Rába-vidéki központja. A régészeti feltárások azt mutatják, hogy a 11. században már létezett a vár. A birtokon, amelyet az írásos emlékek 1208-ban Lyndwo néven említik, állítólag már 1275-ben vár állt. A várnak több különböző megnevezése volt: Fullyndua, superiori Lyndva, Felselindw … Az elmondások szerint a várat már a leghíresebb európai katonai keresztény harcos szerzetesrend tagjai, a templomos lovagok kezdték el építeni. A mai terjedelmét a 16. és a 17. században nyerte el, a 18. és a 19. században pedig bővítették és felújították. A 16. században megépített vártornyok egyikénél található a várkápolnához 1751-ben harangot építettek (ezt 2001-ben újították fel). Ez volt a várépület barokkosításának végső megnyilvánulása. A vár többször váltott tulajdonost: II. András király a birtokot Amadé Miklós Vas-megyei grófnak adományozta, aki rangjai közé sorolta azt is, hogy szlavóniai bán volt.

50
A felsőlendvai vár

A birtok 1275 után az Amadé család tulajdonába került. 1365 és 1685 között, ill. 1333 és 1684 között, tehát bő háromszáz éven át itt a Széchy család uralkodott, amely a 16. században jelentősen hozzájárult a protestantizmus terjesztéséhez. A családi uralom alatt az urbárium szól a vár épületéről is. 1684 után a vár először a Batthyány, majd később a Nádasdy, a Szécheny és a Szapáry családok birtokába került. A két háború között a vár Hartner Géza muraszombati nagybirtokos tulajdonában volt, a helyiségekben számos műkincs is helyet kapott. 1945-ben a várban a Muravidéket felszabadító orosz Vörös Hadsereg működött, melynek tiszteletére és emlékére a muraszombati Győzelem téren felállítottak egy 17 méter magas Győzelem szobrot. A katonák a vári bútorzatot és eszközöket pálinkára és más muravidéki finomságra cserélték, fűtésre pedig felhasználták a vár majdnem teljes könyvtári anyagát. A 2. világháborút követően a várat a Jugoszláviában államosították.

51
A felsőlendvai vár

A helyiségekben különböző hivatalok működtek, de laktak ott családok is.

A professzor érdeklődéssel hallgatja a rokonszenves idegenvezetőt, képzeletében pedig maga elé rajzolja a vár formáját a szilárd, összefüggő falaival, amelyeket kívül töltéssel és strázsával erősítettek meg. Maga elé képzeli, ahogy a látogatókat a felső toronyból az őrök árgus szemei figyelték. A vár első középkori formája titokban maradt, ahogy az arról szóló feltételezések is, miért van három emelet a föld felett és három a föld alatt, miért nincs a homlokzaton semmilyen építészeti dísz sem, mi történt a három félkör alakú toronyban és igaz-e, hogy az árkádfolyosón a szilárd tégla pillérbe állított kétemeletes épületszárnyakon át templomosok csúsztak végig, valamint hogy ki mindenki szenvedett a mély börtönökben. És hogy a templomosok miért építettek ilyen várat? Pont ezen a helyen és 365 szobával? Nehezen hiszi el, hogy csak azért, hogy a várúr minden éjszaka más szobában tudjon aludni. És igaz-e, hogy egy titkos alagút vezetett az erdő közepén található csontkamrába, a másik pedig a völgybe, ahol a birtokok, ill. majorok találhatók? Az idegenvezető azonban visszahozza a jelenbe:

52
A felsőlendvai vár

1960 és 1990 között a vár osztotta megannyi szlovén kastély és vár sanyarú sorsát; pusztulásnak volt kitéve. A felújítása 1995-től folyik. Az állami és európai pénzforrások megszerzéséhez hozzájárult a határ menti régiók összekapcsolásának ötlete a Goričko-Raab-Őrség Hármashatár Natúrpark létrejöttéről. 2003-tól a felújított helyiségekben működik a Goričko-i Natúrpark Közhasznú Intézmény, valamint a vár és a Goričko-Raab-Őrség park látogatói számára fenntartott információs központ. A felsőlendvai vár az Európai Nemzeti Parkok Szövetség (Europarc federation) és az Európai Zöld Öv kezdeményezés része, melynek célja összekapcsolni azokat az embereket, akik értékelik a természetet és a tájat, illetve együtt élnek a veszélyeztetett növény- és állatfajtákkal. A földszinten kézműves foglalkozásokra és műhelymunkákra alakítottak ki helyiség.

Gradnik professzor nyugtalan lesz: »Műhelymunkákat? Tehát a várban akár természetismereti napot is

53
A felsőlendvai vár

szervezhetnék?« Az idegenvezető vidáman bólogat. Úgy tűnik, Gradnik professzor még nem hallott a titokzatos energiapontokról.

A felsőlendvai vár nem csak történelmében fenséges,egy olyan hely is, ahol megélhetjük a kikapcsolódás és az emberi lét legmagasztosabb értékeit. A látogatók megismerhetik a természetet és az energiák működését, megtudhatják, mit jelent a határ mentén és a határral élni, ahol három nemzet találkozik, a mozgáson át pedig átérezhetik az egészség kisugárzását. Az iparművészeti műhelymunkákon (kerékpározás, kovácsolás, fazekasság, szövés, gyógynövények kezelése, pálinkafőzés) a látogatók megismerik a természeti források hagyományos használatát és azok feldolgozását a mesterek kézügyessége által. A Vitézteremben alkalmi kiállítások láthatók, ott vetítik a Goričkoi Natúrparkról szóló filmet és rendezvényeket is szerveznek különös események alkalmából. A kör alakú szalonban hazai és külföldi szakemberek eszmecseréje és találkája folyik. A vár föld alatti részében számos pincehelyiség rejlik. Az egyikben meg lehet kóstolni a goričkói szőlőhegyeken termett és a goricskói borospincékben érlelődött minőségi borokat. Az egykori

54
A felsőlendvai vár

konyhában és a degusztációs teremben pedig előzetes bejelentkezés alapján megízlelhetik a goričkói parasztgazdaságokban készült hazai ételkülönlegességeket. Még több információval az információs központban szolgálnak, és ott kínálják a goričkói kézművesek és iparosok termékeit. Az emeleten található legszebb és legnagyobb felújított helyiségben pedig házasságkötő terem működik.

Az idegenvezető az utolsó mondatnál mélyen a professzor szemébe néz, ő pedig csak azt mormolja: »És a legendák ? Él a várról valamilyen legenda?« Az idegenvezető int, hogy kövesse.

A várudvaron forr a Föld mélyéből jövő energia, amelyet a legtöbb ember meleg, bizsergető érzésként él meg. Az udvar közepén kővel jelölt kút áll, amelyben állítólag még ma is ott van az elrejtett korona.

Amikor a hatalmas, angol stílusú parkon át távozik, a magas tulipánfák, platánok, lepény-, bükk-, gyertyán- és tölgyfák suhogni kezdenek és a professzornak úgy tűnik, mintha bőre alatt apró hangyák táncolnának. Bizonyára ez mégis az erős

55
A felsőlendvai vár

vári energia, amely az energiapontokból tör a felszínre. Mindez csak nem a vörös hajú beszédes idegenvezető miatt van, aki végigkísérte a váron? Vagy mégis?

56
A felsőlendvai vár

Források:

Kovač, K., K. (7. julij 2008). Grad: Med legendo in resničnostjo MMC RTV SLO. http://www.rtvslo.si/tureavanture/podobe-slovenije/grad-med-legendo-in-resnicnostjo/201121 (Utolsó letöltés: 2014. 02. 14.)

Krajinski park GORIČKO. http://www.parkgoricko.org/sl/informacije.asp?id_informacija=43&id_jezik=0&id_tip1=4&id_tip2=1&id_tip3=2 (Utolsó letöltés: 2014. 02. 14.)

Stopar, I. (1991). Grajske stavbe v vzhodni Sloveniji - Med Prekmurjem in porečjem Dravinje. Ljubljana: Založba Park.

Stopar, I. (1991). Gradovi na Slovenskem. Ljubljana: Cankarjeva založba.

57
A felsőlendvai vár
60
A felsőlendvai vár

Nuskova – ásványvízforrás:
Szlovénia északkeleti szegletén számos ásványvízforrás található. A nuskovai ásványvízforrás a Nuskova település közelében van.

Kripta – A Grad (Felsőlendva) melletti településen található a neoklasszikus Széchy-kripta, amelybe a Széchyek temetkeztek.

Tromejnik (Hármashatárkő) – A gúla alakú hármashatárkő Szlovénia, Ausztria és Magyarország találkozásánál található, a Trdkova település közelében. 1924-ben állították fel.

62
A felsőlendvai vár

Frček malom, Gornji Slaveči 17 (Felsőcsalogány) – Az 1862-ben készült emeletes épített malom görgős mechanizmussal és malomkővel rendelkezik.

63
A felsőlendvai vár

TÉLI NYITVA TARTÁS (novembertől márciusig)
Hétfő–péntek: 08.00–16.00
Szombat:
10.00–14.00
Vasárnap: zárva

NYÁRI NYITVA TARTÁS (áprilistól októberig)
Hétfő - péntek: 08.00–17.00
Szombat, vasárnap, Ünnepnapokon:
10.00–16.00

Lendvai Galéria–Múzeum
Banffyjev trg 1, 9220 Lendava
T: +386 (0)2 578 92 60
E: info@gml.si
I: www.gml.si

64
A lendvai vár

A lendvai vár

Feri Gradnik professzor ambiciózus tervet eszelt ki, mégpedig azt, hogy nyáron megírja a várakról szóló monográfiát, de ma nincs kedve hozzá. Az írás nem olyan egyszerű, mint valaki gondolná. De tán csak az ihlet hiányzik. A tavaszi szellő a mennyezetig könyvekkel zsúfolt kabinetbe fújja az édeskés, tarka virágok illatát. Elgondolkodik: még szerencse, hogy saját magát nem tartja romantikusnak. Egyébként azt gondolhatná, hogy úrrá lett rajta a melankólia. Az efféle gondolatokat hamar tudományosakkal helyettesít. Egyebek közt arról morfondírozik, hogy mikor és hol nyomtatták ki az első könyvet Szlovénia területén. A kanapén lustán elnyúlva alvó múzsa, az inspiráló, meghátrál, és a következő pillanatban a professzorral a piros kabrióban száguld az ország egyik szegletére, Lendvára, a kétnyelvű városba.

Az alsólendvai vár építéséről szóló adatok elvesztek a történelem szélcsatornáiban.

65
A lendvai vár

Egyelőre mindössze azt tudjuk, hogy a 12-ik század második felében a Hahót-Buzád (Hahold, később alsólendvai Bánffy) család birtokain, Zala megye történelmi birtokain 19 erőd állt, többek között az alsólendvai vár is. Az eddigi legrégibb feltárt írásbeli forrás Alsólendváról az 1192-ből származó oklevél, amely arról tanúskodik, hogy Lindua helységet a Hahold család birtokolta, az alsólendvai vár első említése pedig 1272-be nyúlik vissza. Már a 13. század első felében a település a Hahód–Buzád család alsólendvai ágának, vagyis az alsólendvai Bánffyak gazdasági központja volt. A tatárjárást és II. Ottokár cseh király támadásait követően a 13. században I. Hahót Istvánnak a várat teljes egészében fel kellet újíttatnia.

A 13. és a 17. század között a család a legkiemelkedőbb magyar nemes családok közé tartozott, és a legelőkelőbb helyet foglalta el a magyar királyság hierarchiájában.

66
A lendvai vár

A család tagjait több alkalommal is Szlavónia és Horvátország bánjaivá nevezték ki, a legnagyobb megtiszteltetés pedig VI. Bánffy János bárót érte, aki 1530 és 1534 között volt palotagróf, azaz Magyarország alkirálya. Az alsólendvai Bánffyak ága volt a történelmi Zala megye legfontosabb középkori családja. A Bánffy név a „bán fia” magyar kifejezésből ered. Egyértelmű, hogy Alsólendva középkori fejlődése az alsólendvai Bánffy családhoz kapcsolódik szorosan. I. Lajos magyar király már 1366-ban vásártartási jogot adományozott Alsólendvának. 1378 után Alsólendvát opidumként (mezővárosként) említik, 1389 után pedig a civitas (város) névvel illeték.

Alsólendva a 15. században is a vidék fontos központja maradt, ezt bizonyítja az is, hogy 1441 és 1459 között a várban pénzverde is működött. Az alsólendvai Bánffyak Corvin Mátyás, azaz Mátyás király odaadó hívei voltak.

67
A lendvai vár

Gróf Bánffy Miklós – akit az udvari történetíró Bonfini Antonio szerint Mátyás király a saját testvérének tartott – vezette a királyi küldöttséget Nápolyba, ahol a király Beatrice hercegnővel történő házasságáról egyeztek meg. Magyarországra indulva a királyi kiválasztott Mátyás király édesanyja, Szilágyi Erzsébet kíséretében az éjszakát az alsólendvai kastélyban töltötte. Néhány évvel később, 1480. augusztus 28-án a városban és az erődben maga a király is járt.

A reformáció korában a Bánffyak is áttértek a protestáns vallásra. Alsólendva számára az új hit felvevése fontos kulturális-történelmi következményekkel járt. Az alsólendvai Bánffyak 1573-ban az udvarra hívatták Hoffhalter Rudolf nyomdászt, aki több más nyomtatvány mellett Kultsár György protestáns prédikátor és tanár magyar nyelven íródott három könyvét is kiadta. Kultsár könyvei az első nyomtatott könyvek közé tartoznak a mai Szlovénia területén és a történelmi Zala megyében.

A 16. század végén és a 17. század elején a törökök jelenléte Nyugat-Magyarországon állandó veszélyt jelentett az alsólendvai várnak és környékének is. A legfontosabb harc

68
A lendvai vár

1603-ban zajlott, amikor 800 katona és 500 lakos védte életét és vagyonát, saját államukat és Európát a gonosztevő ellenség elől. Tény , hogy a törökök soha nem foglalták el az alsólendvai várat.

A jövőre és a város fejlődésére nagyon kedvezőtlenül hatott az alsólendvai Bánffy család kihalása 1645-ben. Az alsólendvai uraságot a várral együtt a Nádasdy család női ágon örökölte meg, de a Habsburg császárral kialakult politikai viszályok miatt 1671-ben el is vesztette. 1690-ben a birtok Eszterházy Pál kezébe jutott, aki a 18. század másik felében – Leopold császár iránti hálája jeléül – az alsólendvai várt átépíttette L-betű alakúvá.

A források szerint Alsólendván már a 16. században működött az iskola. Az iskola helységei a várban is voltak – 1872 és 1896 között – amíg meg nem épült a polgári iskola.

69
A lendvai vár

A várkamrákban, a vitrinekben és az interaktív média segítségével mutatják be a csodálatos vár történetét, valamint a szellemi és hadtörténelmet a tágabb térségben. A történelemnek mégiscsak az élet tanítójának kéne lennie, morogja magában, miközben hallgatja a tanult kurátor magyarázatát:

A két világháború között a vár helyiségeit a Jugoszláv Királyság katonái használták, a második világháború után – 1968-ig – pedig újra itt működött az elemi iskola.

1947-ben a kommunista hatalom leboríttatta az alsólendvai vár várfalát, amivel szakszerűtlenül beavatkozott az épület központi statikájába, a téglákat pedig elkülönítette a tűzben leéget házak újjáépítésére Dobronakon. Ebben az évben az ateista hatalom beépíttette a Fekete Istenanya freskóját a lendvai vár tornyán, amely még mindig vár az új felfedezésre.

Lendván két hivatalos nyelv van használatban, itt a szlovén és magyar nyelv együtt él. A szomszédos kultúrák és helységek kozmopolitizmust leheltek a városba, ami számos kitűnő festőművész alkotásain, a merész vállalkozók ötletein,

70
A lendvai vár

vagy éppen a futballrajongók odaadásán keresztül mutatkozik meg. A professzor az ihlető múzsát alig tudta elcsalogatni a várban kiállított képektől és szobroktól, hiszen az épületben tekinthető meg 1973-óta a Lendvai Galéria-Múzeum történeti, néprajzi, művészettörténeti és festőművészeti gyűjteményéből készült kiállítás – összesen körülbelül 1000 négyzetméteren. A múzsa a nap végén még mindig kissé megsértődve, mert nem sikerült mindent megnéznie, valamint emelkedett hangon így szólt: „Jó éjszakát Feri, Franc.”

Forrás :

Stopar, I.(1991). Grajske stavbe v vzhodni Sloveniji- Med Prekmurjem in Porečjem Dravinje. Ljubljana: Založba Park.

Stopar, I. (1991). Gradovi na Slovenskem. Ljubljana: Cankarjeva založba

Dr. Lendvai Kepe Zoltán, a lendvai Galéria–Múzeum főmuzeológusa

71
A lendvai vár
74
A lendvai vár

Lendvai zsinagóga – A lendvai zsidóság legfontosabb építészeti emlékműve.

Szentháromság-kápolna a Hadik Mihály múmiával – A kápolnában Hadik Mihály kapitány bebalzsamozott holtteste fekszik.

Lendvahegy – A Kebele-patak, Kerka és Ledava közötti festői hegyhát, amely 9 kilométeren terül el Hosszúfalu és Pince település között, 489 ha területen.

76
A lendvai vár

Evangélikus templom – Lendván a reformáció korai nyomaira bukkanunk, hiszen Bánffy István, a lendvai vár és birtokok ura e felekezet híve volt, és maga is áttért erre a vallásra.

A polgárosodás, nyomdászat és ernyőgyártás múzeuma – Egy 20. századi régi polgári házban 2007 óta tekinthető meg A polgárosodás, nyomdászat és ernyőgyártás múzeuma.

77
A lendvai vár

 

A vár nem tekinthető meg.

Ljutomer Község
Vrazova 1, 9240 Ljutomer
T: +386 (0)2 584 90 44
E: obcina.ljutomer@ljutomer.si

78
Ljutomeri vár

Ljutomeri vár

A július lassan augusztusba hajlik és Feri Gradnik professzor úr minden szombat reggel emlékezteti magát arra, hogy az idő nem a szövetségese. A nyár végéig még sok és kemény munka vár rá, ha időben be akarja fejezni a monográfiáját. Kezdte volna korábban el, suttogja jobb vállára nehezedő lelkiismerete. „Korábban, korábban, minden lehetne korábban, amikor már későre jár.” gondolta magában a professzor úr. A lelkifurdalás pedig, láthatóan élvezve pimaszságában, még nagyobb örömmel sikít a fülébe: „Korábban, előbb, elübb, elübb ...! A professzor felfigyel: „Te meg mióta tudod ilyen jól az itteni nyelvjárást?” Igaz, hogy Prlekijában sok dolog korábban megtörtént, mint máshol: itt forgatták az első szlovén filmkockákat, itt rendezték az első ügetőversenyeket Szlovéniában és itt nyitották meg az első szlovén önkiszolgáló boltot például. És az én monográfiámban a táj szíve, Ljutomer, avagy Lotmerk, nyelvjárásban lesz.

A vár, amely a Ljutomer melletti Podgradje falu felett található, feltehetően két emeletes,

79
Ljutomeri vár

két lakószárnyas vár volt. A vár középpontjában feltehetően egy torony is volt. Vischer a várat 1681-ben már úgy rajzolta meg, mint egy zárt udvarú, központi lakószárnyas várat. 1200 körül a Mura-mező a magyarokkal folytatott csaták után szinte teljesen kiüresedett és megkezdődött a kolonizáció. A legfontosabb település Ljutomer lett, hiszen az antikus hagyomány és a kedvező útvonalak kereszteződésén állt. Ljutomert először Lutenwerde néven 1211-ben említik, a név német formája pedig már 1147-ben fellelhető. 1242-ben jelenik meg először egy irat egy 264 gazdaságot felölelő birtok központjáról, a várat pedig Luetenberch néven jegyezik le 1249-ben. Ebből az időből ismeretes egy vitéz, nevezetesen a Voitsberg melletti Hannauból származó Chunradus de Lvtenwerde vitéz. A várat feltehetően a salzburgi érsekek építtették a magyarok elleni védelem céljából, a vár fenntartói pedig a ljutomeri vitézek voltak. 1246-ban a IV. Béla ellen vívott harcban elesett Civakodó Frigyes és vele kihalt a Bamberg-ház.

80
Ljutomeri vár

Ljutomert ezután II. Přemysl Ottokár cseh király folgalta uralma alá. 1276-ban, ill. 1277-ben a Habsburgok hatalma alá került, habár a vár urai továbbra is a várvidékiek maradtak. 1360-ban a Habsburgok a várat és az uradalmat a Lasbergi Hansnak zálogosították, így az 1425-ig a Lansbergi urak tulajdonában volt, azt követően pedig a birtokot a Habsburgok feudumként Hans Schweinbecknek adták át. Így fejezték ki hálájukat Ernest és Friderik osztrák fejedelmek és fivérek az őrnagy hűségéért. A Schweinbeck család 1498-ig volt a vár tulajdonosa, utána pedig ismét császári kézre került. Ugyanabban az évben a császár a várat Bartholomaeus von Perneggnek ajándékozta, az idő múltával pedig a vár ismét a Schweinbeck család utódainak tulajdonába került, a vár intézői pedig különböző császári gondnokok voltak. 1542-ben a vár tulajdonában volt a mezőváros és 196 jobbágy. Az uradalom területe elkezdett kisebb birtokokra széthullani, majd a 17. század elején a vár tulajdonosa a trakostyáni vár ura, a horvát

81
Ljutomeri vár

származású Draskovich Péter lett. 1686 és 1719 között a vár a braneki, avagy malleggi báró Mauerburg család lett, akik a várat elhagyták, így az már a 18. század folyamán romosodni kezdett. Amikor 1868. augusztus 9-én Ljutomerben, az első szlovén nemzeti táboron mintegy 7000 ember gyűlt össze, a vár már 9 éve romokban hevert. A nemzeti táborokat a Slovenski narod (Szlovén nemzet) című folyóirat körébe tartozó, ill. akköré gyűlők szervezték, mégpedig a nyelvi egyenlőség támogatása (akkoriban a német nyelv volt a hivatalos) és a szlovének egyesítésének követelése – az Egyesített Szlovénia megalakulásának céljából. Azon a helyen, ahonnét eltávolították a vár romjait, egy úri házat emeltek. A házon látható 1860-as évszám építésének évét jelöli. Ebben a házban élt 1900 táján Lucia de Codorpio grófnő, a második világháború előtt pedig a ház a Varda család tulajdonában volt.

Mivel a házban ma már teljesen közönséges emberek élnek, a professzor úr nem tekintheti meg belső terét, és nem kutathat a romok között. Ezért elindul az ügetőpályára. A 18. század óta a lótenyésztés fontos tevékenység a vidéken és Ljutomerben található a legrégebbi lóalakú szobor Szlovéniában. Az egyszarvú ló a város címerállata a

82
Ljutomeri vár

15. századból származó címerben (ezüst alapon vágtázó egyszarvú ló). A professzor úr a napját egy pohár ljutomeri borral zárja, amit a fiatal pincernő fröccs formájában, tehát egy rész ásványvízzel szolgálja fel, ami a pannon vidéken gazdagon fellelhető.

Források:

Ljutomer.Várak Szlovéniában, 2002-2008. http://www.slosi.info/01gradovi/02podrobnejse/pomurje/l-5/ljutomer.php (Utolsó letöltés: 2014. 02. 17.)

Pataky, N.: Ljutomer – Prlekija fővárosa. Dnevnik, 2012. 10. 23. http://www.dnevnik.si/magazin/prosti-cas/1042469143 (Utolsó letöltés: 2014. 02. 17.)

Stopar, I. (1991). Grajske stavbe v vzhodni Sloveniji - Med Prekmurjem in porečjem Dravinje. Založba Park Kiadó, Ljubljana.

Stopar, I. (1991). Gradovi na Slovenskem. Cankarjeva založba Kiadó, Ljubljana.

Tábormozgalmak Szlovéniában. Ljubljana, Ljutomer, 1981. http://sl.wikipedia.org/wiki/Taborsko_gibanje (Utolsó letöltés: 2014. 02. 17.)

83
Ljutomeri vár
86
Ljutomeri vár

Ljutomerski ribniki Natúrpark – Jeruzalemske gorice:
A Prlekija legismertebb bortermő vidékén terül el a turisztikai borút, amely senkit sem hagy közömbösen.

Pristavai Parasztmúzeum – Pristava település története követhető nyomon – a Pavličič család 6 generációján keresztül – a régiségekkel felszerelt parasztkonyhában, a parasztszobában és pajtában.

Ljutomeri Žuman Fazekasműhely – A fazekas termékek készítésével a Žuman család immár ötödik generációja foglalkozik, így ápolva és átadva a fazekasság hagyományát a következő generációknak.

Ljutomer város és terei – Miklošič-tér, Stari trg (Régi tér) és Glavni trg (Főtér) a városházával és múzeummal – Ljutomert, azaz „Lotmerket” településként már 1242-ben említik, vásártartási jogot pedig 1265-ben kapott. A város az 1. Szlovén táborról (1868), az 1. Szlovén ügetőversenyről (1874), Grossmann Karol (1905), a szlovén filmezés úttörőjének első filmjeiről, az első önkiszolgáló üzletről az akkori Jugoszlávia területén, valamint a kiváló borokról ismert.

88
Ljutomeri vár

Az 1. Szlovén tábor parkja – A Ljutomeri városi park az egykori – Ščavnica folyó menti – terjedelmes tölgyfás és gyertyánfás erdő maradványa. Ez adott helyet az 1. Szlovén tábornak, amely a szlovénok egyesítésére irányuló mozgalom kezdetét jelentette.

Ljutomerski Kasač (ügetőló) Múzeum és lóversenypálya.
A Ljutomeri ügetőverseny egyesület 1875-ben alakult, és Európában a második ilyen jellegű egyesületként tartják számon. Ljutomer még ma is számos rangos ügetőversenynek ad otthont.

89
Ljutomeri vár

 

 

A várkastély romokban hever.

Moravske Toplice Község
Kranjčeva ulica 3, 9226 Moravske Toplice
T: +386 (0)2 538 15 00
E: obcina@moravske-toplice.si
I: www.moravske-toplice.si

90
A Matzenau kastély Pártosfalván

A Matzenau kastély Pártosfalván

Hosszú idő után esik az eső. Csak nyáriassan csöpög, ha pontossak vagyunk, de éppen eléget hogy Gradnik Feri professzor kinyithatnája a piros kabrió tetőjét és elutazhatna a várak közé. A bőre allá huzódik valamilyen szomorúság. »Minden olyan mullandó«, sóhajt. » Még a várak sem örökössek«. Eszébe jut a kétnyelvű falu Prosenjakovci / Pártosfalva, amely a magyar – szlovén határ mellet terül el. Benne szomorúan lakik egyik Muravidéki kultúrális és építészeti gyöngyszem – a Matzenau kastély és a parkja, mely arra vár, hogy valaki megmenti és felébreszti a hosszú alvásból. Ebben a kastélyban az 1. világháború után allá volt írva a szerződés a határvonálról Magyarország és a Muravidék között.

A földszintes kastély vagyis vár be volt írva a földhivatali könyvbe 1876 –ban, épitése pedig valószinű a 19. század kezdete. Az épület fényűzően volt épitve neoklasszicista stílusban mind nyári vadászati lakóhely. Az épitést valószinüleg olasz épitészek vitelezték, azt bizonyitják az

91
A Matzenau kastély Pártosfalván

oszlopok között elhelyezet oroszlánok, Velence szimbólumai. Neoklasszicista elemek, amelyek feléllesztették az antik formákat, a kastélyon képviselik az elég jól megőrzött homlokzatott a bejárat előtt ás az ablakoknál formált féloszlopok jóni stílusban. A kifinomult neoklasszicista stílust csak a fém erkély korlát és a fém erkély támogatója zavarja, amelyek stílus szerint újjabb korszakba tartóznak, habár nincs jele annak, hogy későbbi kiegészítésekről volna szó. A fő bejárat felett, pontossabban az erkély ablakok és ajtók felett, a közepén két jó megvédett címer van, a bejárat előtt pedig háram négyszögű ívelt oszlop.

Íratok a várról csak 1866-ig terjednek vissza, ezért nehéz megmondani mikor volt pontossan épitve és ki épittette meg. 1866 és 1900 között a kastély hét tulajdonost cserélt (Wrede Olga, Wrede Jožef, Boschan Vilmos és felesége, Lenner Jožef, a Budapesti bankegyület, Vilmos Henrik és Pick Gyula, Egger Ferenc és Craigher Dénes), amig végleg

92
A Matzenau kastély Pártosfalván

megvette Carl von Matzenau, cseh német, aki 1900-ban családjával az orvos ajánlására a felesége betegsége miatt elköltözött cseh Mikulovból Pártosfalvára és itt élt élete végig.

Múltban Matzenau kastélyt körülvette gyönyörüen elrendezett park óriási fákkal, kúttal és üllőpaddal. Az egész föld nagysága 150 hektár volt. A park a kastélyal eggyüt 1945 után el volt hanyagolva és teljessen benőtt. Ma a parkban azok a fák nyőlnek amelyek Goričkon legjobban elvannak terjedve, de vannak köztük olyan fák is amelyek ezen a területen már ritkaságnak számitanak. Az erdei tanulási útvonal keretében a parkban informácius táblákat állitottak, amelyek alapinformációkat és képanyagot tartalmaznak a következő fafajtákról: bükkfa, gyertyánfa, vadcseresznye, vadgesztenye, vörösfenyő, borostyán, tölgyfa, nyárfa, egyszerű platana és gesztenyefa.

»Ki az aki a nagyvilágból átköltözik egy kis faluba az ország

93
A Matzenau kastély Pártosfalván

periférijájára és itt teljes boldogságban él?« fátyol emlékezetek adatjáiról kuttat Gradnik professzor.

Carl von Matzenau családjával Pártosfalvára költözött Csehországból. Felesége betegsége miat költözött a szlovén–magyar határ melltetti kis faluba. Rangsorban ezredes volt, munkálkodot pedig mind társult tag, miniszteri nagykövet, osztrák konzul, dolgozot Vatikánban, Peruban, Libériában és Oroszországban. Kiadott két könyvet is Nicaraguáról és Bolíviáról. A munkájáért nemesi címet kapott. Különleges ember volt és az emberek emlékezeteiben maradt a katonai és diplomáciai történetekről, amelyeket mesélt a helyieknek. A kastély tele volt fegyver gyűjteménnyel, antik bútorral, tróféákkal, kitömött állatokkal, képekkel és Keleti tárgyakkal. Eladott egy nagyon értékes bélyeg gyűjteményt és a bejövetelből megvette a kastélyt. A házaspár halála után az örökösök pereskedtek az ingatlanért, az orosz katonaság pedig 1945 tavaszán elfoglalta a kastélyt és tönkretette annak belső helységeit. A kastélyban még néhány évig laktak, 1985 –ben pedig már a fele épület lebomlott.

94
A Matzenau kastély Pártosfalván

Források:

Kuzmič, F. (1985. 8. 1.): Ruševina v Prosenjakovcih. Vestnik.

Kuzmič, F. (2007): Učna pot »Graščina Matzenau«. Murska Sobota: Pokrajinski muzej Murska Sobota.

Stopar, I. (1991). Grajske stavbe v vzhodni Sloveniji - Med Prekmurjem in porečjem Dravinje. Ljubljana: Založba Park.

Stopar I. (1991). Gradovi na Slovenskem. Ljubljana: Cankarjeva založba.

Štefanec.F. (1998. 5. 7.): Gradovi na slovenskem severovzhodu. Vestnik.

Zavod za gozdove Slovenije, OE M. Sobota, Arhiv TIC Moravske Toplice.

95
A Matzenau kastély Pártosfalván
96
A Matzenau kastély Pártosfalván
98
A Matzenau kastély Pártosfalván

A Matzenau-kastély melletti park Pártosfalván, amelyben a 19. századi neoklasszicista stílusban épült kastély romjai hevernek.

A Moravske Toplice-i termálvíz gyógyítja és felfrissíti a testet, a wellness programok pedig a lélek balzsamát jelentik.

Bogojinai Krisztus Menybemenetele-templom – Plečnik-templom
A Jože Plečnik építész által megtervezett bogojinai (bagonyai) templom (1924-1927) Európa legmodernebb templomainak egyike, a kiváló építészeti megoldások pedig kifinomultan egyesítik a régit az újjal.

100
A Matzenau kastély Pártosfalván

Múzeum a szabadban, Fazekas falu Filovcin
Két kulturális emlékmű mellett itt a következőket tekinthetik meg: az eredeti pannon-vidéki zsuppos házakat, továbbá a Fazekasmester házát és a Kulináris élvezetek házát.

Mézfeldolgozó, Ratkovci
Ízlelje meg az igazi muravidéki mézeskalácsot, ismerje meg az elkészítés fortélyait, és hagyja magát elcsábítani a mézes puszedlik puhaságának. 

101
A Matzenau kastély Pártosfalván
102
A vasvári földsánc

A vasvári földsánc

Feri Gradnik professzor épp befejezte az autómosást. A piros kabrió üdén és csillogóan díszeleg az udvaron. A professzor leül a ház előtti vaspadra, mély lélegzetet vesz. Erről ugyan nem szabad hangosan beszélni, de egy férfi a polírozott vastömeg láttán valóban érezhet bizonyos fokú elégedettséget. A nagyapja kovács volt, és a padot, amelyen éppen ül, tőle kapta a beköltözéskor. A professzor, aki nem hisz a véletlenekben, most azt is tudja pontosan, hogy a verdája ebéd után melyik várhoz viszi majd el.

Vasvár közigazgatásilag a Vas megyei Vasvári járáshoz tartozik. Az osztrákok a várost Eisenburgnak, a szlovénok Železnogradnak, latinul pedig Castrum Ferrumnak nevezik. Vasvár egy olyan magyar város, amelyben a látogatók a kulturális és természeti nevezetességeket csodálhatják meg. A város az egykori római castrum köré épült, amely feltehetően a város védelmét szolgálta. A város nevének eredetét a település körül található vaskohókkal, valamint az Árpád-kori várral magyarázzák.

103
A vasvári földsánc

A 12. század elejéről származó írásos források szerint Vasvár már a 9. században létezett. IV. Béla király meghívására 1241-ben domonkosok érkeztek Vasvárra (a domonkosok 1557-ig tartózkodtak a városban, majd 1684-ben visszatértek). A város várral is büszkélkedett, 1279-ben pedig városi címet és kiváltságokat kapott. A katolikus templom a 13. században épült, majd a 15. században gótikus és barokk stílusban felújították. 1578-ig Vasvár volt a járás székhelye, ezt követően pedig a török fenyegetettség miatt Szombathely vált székhellyé. A város egy ideig püspöki székhely is volt. A város megalapításától 1578-ig Vas megye székhelye volt, ugyanakkor pedig a nyugat-dunántúli régió egyik legfontosabb központja. A portyázó törökök lerombolták a várost, a 18. században pedig ismét jelentős szerep jutott Vasvárnak. A 19. században a megye egyik legfontosabb városává vált, zsinagógával is rendelkezett (1878). 1986-ban visszaszerezte városi rangját.

104
A vasvári földsánc

A professzor házának ajtajára vashálót helyezett, amely a hívatlan vendégeknek megakadályozza, hogy bejussanak a házba. Vasvár hasonló okoknál fogva építette ki a védőfalat.

A vasvári földsánc az egykori védelmi rendszer része, amely a Kisköves hegytől nyugatra fekvő Grabenbergtől indult, hossza 8 kilométer. Helyenként akár néhány méter magasságú, és Hegyhátszentpéter határáig látható. A „strata Hungarom”, azaz a magyarok útja minden bizonnyal a római korban alakult ki, de még csak a magyarok kezdték azt igazán használni, amikor Olaszországot igyekeztek megközelíteni. Erről régészeti maradványok is tanúskodnak. A hadjáratok befejezését követően ezen az útvonalon is szükségessé vált a védelem biztosítása. Vasváron található a legjobban megőrzött védőfal, amely a kaputorony szerepét is betöltötte, és fontos szerep jutott neki a történelem során. A 10., illetve 11. századi vaskapu rekonstrukciója a város szélén díszeleg, és a tanösvény, valamint a pihenést szolgáló hely részét képezi. Ezt az utat feltehetően még 1956-ban is használták. A rekonstruált rész, amelyet vaskapuként tartanak számon, érdekes építészeti műemlék. Emellett látható a kereskedelmi, a katonai útvonal, illetve a tanösvény egy része is.

105
A vasvári földsánc

A védelmi rendszer az augsburgi csata után épült ki, és a Nyugat-Dunántúl területén, a Fertő, Rábca és Rába árterületein, valamint Zala és a Kis-Balaton ingoványain terült el.

Ha nem lennének háborúk, nem lenne szükség békeszerződésekre – ezen tűnődik a professzor, miközben a Vaskapu mellett kibontja a sajtos és uborkás szendvicsét. De akkor soha senki sem hallott volna a vasvári békéről.

A vasvári béke a szentgotthárdi csata után, 1664-ben köttetett meg a Habsburg monarchia és a török császárság között. A Habsburg hadsereg a német, francia, magyar és horvát haderők segítségével is nehezen kerekedett a nagyvezér fölé (1664. augusztus 1-jén). A Habsburgok azonban I. Lipót császárral az élen nem éltek a győzelem adta lehetőséggel, hanem mindössze kilenc nappal a győzelem után megkötötték a vasvári békét. Ennek következtében a magyarországi elfoglalt területek a törökök fennhatósága alá kerültek. Ez, valamint az Új-Zrínyivár

106
A vasvári földsánc

ostromlása és elfoglalása a magyar és horvát nemesek elégedetlenségét eredményezte, és indítékul szolgált arra, hogy összeesküvést szőjenek a gyáva császár ellen.

Gradnik professzor – miután véget vetett a háborúról tartott elmélkedésének – újra a lélek harmóniájára vágyott, ezért elment megnézni Magyarország egyik legrégebbi kolostorát – amely a domonkosok tulajdonában van –, valamint a Sárkány-torony nemrég felújított múzeumát. Ez utóbbiról tudta, hogy benne tekinthetők meg Török Richárd magyar szobrász alkotásai is.

Forrás:

http://en.wikipedia.org/wiki/Peace_of_Vasv%C3%A1r (letöltés: 2015. február 22.)

107
A vasvári földsánc
108
A vasvári földsánc
110
A vasvári földsánc

Békeház Vasvár város egyik emblematikus épülete és egyben történelmi jelentőségű műemlék is.
A Békeház egész évben ingyenesen látogatható.

Csónakázó-tó, Kígyókirály a Szentkúti ősbükkös szomszédságában található és elsősorban a horgászoknak, sétálni vágyóknak nyújt kellemes kikapcsolódási lehetőséget. Itt található a Kígyókirály, Szántó Imre naiv szobrász alkotása is. A Kígyókirály monda szerint minden szilveszter éjjel éjfélkor felszínre hozza a Feneketlen tóban süllyedt vas vár kulcsát. Aki elveszi tőle, örökre megszabadítja a várat az átok alól.

112
A vasvári földsánc

Kilátó
Régen "felszabadulási emlékmű" volt, azonban a városlakók adakozásaiból kilátóvá alakították át. A tetejéről páratlan panorámában gyönyörködhetünk, jó idő esetén az Alpok és a Rába folyó is látható innen.

A Szentkút Kft. tulajdonában lévő, de a vasvári önkormányzat által üzemeltetett fürdőnket ajánljuk figyelmébe.

113
A vasvári földsánc
114
A körmendi Batthyány Várkastély

A körmendi Batthyány Várkastély

Feri Gradnik professzor leveszi a nagy fekete keretű szemüvegét, megdörzsöli a szemét, és a nyitott ablaknál mélyen belélegzi a vakolaton díszelgő futórózsa édeskés illatát. Az éjszaka felét átvirrasztotta, könyvet írt, a szombat délelőtt pedig kiváló alkalom arra, hogy ellátogasson egy várkastélyhoz. Most már egyértelmű: csak arra vár, hogy valamilyen jel arra utaljon, hogy ezúttal melyiket válassza. Az út másik oldalán, a mocsaras területen mozgást észlel. Lehet, hogy gémek. Vagy tán gólyák? Vagy a mocsári lány jött oda hajat mosni? De az is lehet, hogy csak rosszul lát, és új szemüvegre van szüksége. És ekkor bevillan, hogy melyik várkastélyt fogja ezúttal meglátogatni.

Körmend Vas megye közepében terül el, a Rába és Pinka összefolyása közelében. A Rába átkelése, valamint a közlekedési vonalak szempontjából a város és annak környéke már a római korban is nagy jelentőséggel bírt. Miután letelepedtek a vidéken, Körmend – Vasvár mellett – Vas megye legjelentősebb településévé vált.

115
A körmendi Batthyány Várkastély

Az első középkori település azért alakult ki, mert itt volt átjárható a folyó észak–dél irányba a Rába baloldali partjának dombján. Az 1238-ból származó oklevél említi először Körmend falut Villa Curmend terra regisként, amely ekkor a királyság része volt. A tatárjárást követően 1244-ben IV. Béla király a településnek városi kiváltságokat adományozott.

A Batthyány család már közel 400 éve szorosan kapcsolódik Körmend történelméhez. A várkastély a századok során a vidék egyik legfontosabb kastélyává vált, barokk-klasszicista stílusban építették újjá. A mostani kastély elődjéről, amely a város északnyugati részén állt, az 1459-ből származó adatok tanúskodnak. Az oklevél „castellumként”, azaz kastélyként említi. A szó középkori jelentése várszerűen megépített, vizesárokkal körülvett, magas falakkal övezett nemesi kúria. Építtetőjeként az akkori időkben Körmendet birtokló Szécsényi családot gyaníthatjuk. Építészeti képe ismeretlen, a középkorból sem

116
A körmendi Batthyány Várkastély

leírása, sem ábrázolása nem maradt ránk. A város, és vele együtt a reneszánsz várkastély a 15–16. században sűrűn cserélt gazdát: Ellerbach Bertold, később Bakócz Tamás, majd az Erdődyek birtokolták. A török veszély közeledtével a Batthyányiak tulajdonába került várat megerősítették. Először az 1610-es években, majd később az 1650-es évek elején építették át jelentősebb mértékben.

A vár az első fennmaradt, 1667. évi városalaprajz szerint széles vizesárokkal körülvett alacsony szigeten állt a Rába árterében. Az árokban a nyugati oldalon nyíló kapu előtt mesterséges szigetecske volt, rajta kétemeletes torony. A városból a várkastélyba vezető út ezen a kettős vizes árkon vezetett át, ácsolt fahidakon és az árok közé épített külső tornyon. E toronyban lehetett az első felvonóhíd, a várkastély tömbje elé kinyúló kaputorony előtt pedig a második.

A török kiűzése után a feleslegessé vált várak közé tartozott Körmend is. Lerombolására a bécsi haditanács 1702. január 26-án adta ki a parancsot, de birtokosának, Batthyány II. Ádámnak sikerült megmenteni a várat.

117
A körmendi Batthyány Várkastély

A barokk főúri kastély építtetése Batthyány Lajos kancellár, későbbi nádor nevéhez fűződik. Az eddig védelmi szerepet betöltő épületet az új életfelfogásnak megfelelően kellett átépíteni. Ezt már nem övezte vizesárok, hanem nyílt parkban állt. Az épület tervezője az olasz származású Donato Felice de Allio volt, aki már a 18. század első felében az osztrák barokk egyik jelentős képviselője volt. Az építkezés a várkastély kaputornyának elbontásával és a vizesárok betömésével kezdődött. Ezután az egész épületre egy újabb emeletet húztak. A kastély főhomlokzatát az épület déli oldalán alakították ki. A közepén állt a főkapu, mögötte pedig az új kapualj helyezkedett el, amely az északi szárnyon kialakított kapualjban folytatódott. A belső udvarban lebontották az árkádos folyosót, helyette ablakokkal megvilágított tömör falas folyosók épültek. A keleti oldalon megépült a kisebb Sala Terrena. A déli oldalt jórészt a kapualj és díszlépcső foglalta el. A második emeleten olajfestményekkel, bútorokkal, régiségekkel és fegyverekkel díszített

118
A körmendi Batthyány Várkastély

reprezentatív termeket, fogadó és lakószobákat alakítottak ki.

A főépület előtt helyezkedtek el a melléképületek , ennek nyugati részén tartották az udvari hintókat.

A déli udvar kétemeletes épületei közül a nyugati volt a lovarda. A keleti épület többféle célt szolgált. Földszintjén volt a festményekkel gazdagon díszített nagyobbik Sala Terrena. A felette lévő kisebb csarnok ugyancsak ünnepi alkalmak céljaira szolgált. A második emeleten a levéltár és a könyvtár helyezkedett el.

A 19. század végén, Batthyány Ödön hercegsége idején kapta az épület a sárga színt. Ödön halála után a grófi ágból származó szemorvos, dr. Batthyány László örökölte meg a hercegi címet és a hitbizományt. 1945-ben Batthyány-Strattmann II. László kénytelen volt elhagyni az ősei által 340 éven keresztül birtokolt körmendi kastélyt, melyet az orosz hadsereg foglalt el. Az épületben laktanyát alakítottak ki, ez erkélyt tankokkal döntötték le. Amikor az orosz katonák 1957-ben elhagyták a kastélyt, a főépület berendezései ugyan már nem, de belső dekorációja még épségben megvolt.

119
A körmendi Batthyány Várkastély

A kastély előterében a látogató interaktív módon ismerkedhet meg a várkastély történetével, a lépcsőházban látható kiállítás pedig az ott élők történeteiről mesél. A Batthyány családról szóló állandó kiállítás a kastély dísztermében látható. 2003 óta, amikor dr. Batthyány-Strattmann Lászlót boldoggá avatták, a körmendi múzeum több állandó kiállítást készített, amely a Batthyányi család életét és munkásságát mutatja be. A Batthyányiak nemzettsége című kiállítás Körmendet és annak környékét mutatja be, továbbá a régészeti leleteket, a céhek történetét, valamint a város polgárainak kulturális műemlékeit a 19. és a 20. század fordulóján. A Batthyány kápolna előterében a régészeti kutatások eredményei, illetve az épület tervrajza látható. A kápolna alkalmi kiállításoknak ad helyet.

Gradnik professzor a látottakról és megéltekről készült jegyzeteit a régi platánfa lombjai alatt rendezte, és ezt igazán nagyszerűnek találta. A sokat megélt parkok fái

120
A körmendi Batthyány Várkastély

ugyanis igazi mesemondók.

A körmendi várkertet először 1620-ban említik a források. A Batthyány család 1720 és 1799 között megnövelte annak területét, és kialakította Vas vármegye egyetlen francia parkját. A 18. század utolsó éveiben több tucat egzotikus fa- és cserjefajt telepítettek. Az 1958 óta védett parknak ma így több mint hetven fa- és cserjefája van. A park leghíresebb fája a 200 év körüli juharlevelű platán. A parkban jelentős művészeti alkotások is helyet kaptak.

Gradnik professzor még megtekintette az 1788-ban kései barokk stílusban épült templomot. Magyarországon két olyan felújított templom található, amelynek belső falait freskók díszítik, az egyik közülük Körmenden található.

Forrás:

http://www.24cities.eu/si/7-varos/staedte/koermend. (letöltés: 2015. február 22.)

121
A körmendi Batthyány Várkastély
122
A körmendi Batthyány Várkastély
124
A körmendi Batthyány Várkastély

A körmendi Kastély park első írásos említése 1620-ból való. 1720 és 1799 között ez volt Vas megye egyedüli francia parkja, amelynek területén ma már több mint 70 fajta fa és bokor található.

126
A körmendi Batthyány Várkastély

 

A kastély nem tekinthető meg.

Alkotó Otthon
(Sennyey, Bezerédj, Békássy kastély)
9766 Zsennye, Szabadság tér 3.
T: +36 94 / 379-017
I: www.zsennye.hu

128
Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, Zsennye

Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, Zsennye

Feri Gradniknak zseniális ötlete támad, miközben egy lusta vasárnap délután a Muravidék és Zala megye várairól készülő kötethez tanulmányozza az anyagot. A fejében történész, a szívében nevelő, ezért pontosan tudja, milyen fontos a megfelelő motiváció. Mivel azonban halál komolyan hisz abban, hogy az életben semmit sem szabad túl komolyan venni, egyet bólint az utóbbi felvillanásának, és az ajka sarka mosolyra kunkorodik. Eddig mindegyik várat szépen leírta, vajon mi történne akkor, ha az egyiknek hagyná, hogy maga írja le saját magát, illetve azok a felmenők segítségével tegye ezt, akik egykor és ma írták a történelmet? Mi lenne akkor, ha a zsennyei Sennyey-Bezerédj-Békássy-várkastély számára nyitna egy elektronikus postafiókot? Azt tudta, hogy Zsennye egy falu Magyarországon, amely a Tolna megyei régióban található, a Szombathelyi járásban. A településről már az 1183-ből származó adatok tanúskodnak. Geregye, a szomszédos falu Geregye Pálról, a templomosok vezetőjéről kapta nevét.

129
Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, Zsennye

Ők segítettek IV. Bélának elmenekülni a muhi csatából. A király hálája jeléül Sopron, Zala és Vas megyében a harcosainak házakat ajándékozott. A szájhagyomány szerint ebben az időszakban kezdték építeni a várat is. Érdekesnek tűnt számára az is, hogy a régi alaprajzban kereszt alak szerepel. A környéken barangolva megtudta, hogy ma az épület alkotóházként működik, és legfeljebb 40 személyt tud fogadni. A park és a kastély 1955 óta áll környezetvédelem alatt. Az adatgyűjtés ennél a pontnál majdnem befejeződött, ezért…

Igen, így fog cselekedni. Az embereket arra hívja fel, hogy ismereteit egészítsék ki történelmi adatokkal és anekdotákkal. Az egyik ilyen például Sennyei Károlyról szól, a kastély egyik tulajdonosáról, aki szenvedélyes kártyás volt, és utálta az életet a falun, hiszen szórakozásra vágyott. Az is lehetséges, hogy benyomásokkal gazdagodik a Zsennyei Műhelyről, a népszerű éves építészeti és tervezői eseményről, amely az első nemzetközi tervezői workshop a

130
Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, Zsennye

keleti blokk területén. Az első műhelyt 1978-ban szervezték meg, a témát pedig mindig a fenntartható és társadalmi felelősségtudattal átszőtt tervezés határozza meg.

Akkor hát el is készült! Íme, az e-mail cím mindazok számára, akik szeretnének neki segíteni abban, hogy minél több információt gyűjtsön össze a zsennyei kastélyról: info@pannon-castles.eu.

Forrás:

http://sl.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rv%C3%A1r (letöltés: 2015. február 23.)

131
Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, Zsennye
132
Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, Zsennye
133
Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, Zsennye
134
Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, Zsennye
135
Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, Zsennye

Alkotó Otthon és egykori kastély
A II. világháború után sokáig kifosztott, leromlott, lerobbant állapotban volt. 1953-ban a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége kapta meg és alkotóházzá alakítottak át. Ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában van és főleg művészeti alkotótáborok szervezésére, művészeti oktatásra, konferenciák rendezésére, művészek és azok családjainak pihenésére, kikapcsolódására van felhasználva.

136
Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, Zsennye
137
Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély, Zsennye

 

A kastélyban szálloda működik.

Sibrik Kastélyszálló
Rákóczi F. u. 1. 9727 Bozsok
T: +36-1 225-3384, +36-1 225-3385
I: www.bozsok.hu

138
Sibrik-kastély, Bozsok

Sibrik-kastély, Bozsok

Feri Gradnik professzor felnyitja a laptopot és az üres képernyőre mered. Mint ahogy ez már néhány szombatja történik, ezúttal is az égi jel után kutat, amely ösztönözné őt a mai munkára. A várakról íródó könyve lassan, de szépen alakul. Nemsokára véget ér a szünet, és nem lesz már idő az írásra. Még mielőtt ujjaival a billentyűzetet érinti, az ablak melletti pálmán keresztül szavak úsznak, valaki éppen egy Mátyás királyról szóló kiolvasót dúdol… A professzor megrezzen: „Mintha éppen Bozsokot is, amelyben a Sibrik-kastély található, meglátogatta volna ez a legendás király.

Bozsok egy kicsi falu, és az Alpesi-hegység lábánál helyezkedik el az osztrák-magyar határnál. Bozsok község Vas megyében, a Kőszegi járásban. Első okleveles említése 1277-ből, illetve 1279-ből származik. Ekkor Villa Bosukként említik. Illérek, pannóniaiak, kelták, szlávok, hunok és avarok éltek a területen . 1238-ban említik először a várost, amelynek 12 000 lakosa volt, és több kulcsfontosságú útvonal érintkezési pontján terült el.

139
Sibrik-kastély, Bozsok

Bozsokot a Kőszegi, a Garai és a Sibrik család birtokolta.

A birtok a Szent Vid várához tartozott, amelyet a Németújváriak birtokoltak. A család a települést később Rohonchoz kapcsolta, és a 15. századik birtokolta. 1405-ben a Garai család tulajdonába került. 1445-ben II. Frigyes elfoglalta a falut. Mátyás király pedig a hívének, Tárnok Péternek ajándékozta, aki később Bornemissza Jánosnak adta. Halála után a falu a Sibrik család tulajdonává vált – királyi adományként –, azonban birtokolta a Batthyány család is, amely viszont csak a falu egy részét és a paloták egyikét vásárolhatta meg (1616 és 1617 között).

A falut az 1532-es kőszegi török ostrom idején egy török támadás teljesen elpusztította. Az elnéptelenedett faluba főleg horvátokat telepítettek be. Éveken át megtartották a nyelvüket is, a magyar nyelvet pedig a 19. század második felében vették át. 1552-ben Sibrik Gergely két részre osztotta birtokait.

140
Sibrik-kastély, Bozsok

Mindkét ági örökösei lakóhelyet építettek maguknak a faluban. Az idősebbik ág őse kapta meg a kastélyt, amely még ma is őrzi akkori formáját.

Legenda szerint Mátyás király saját használatú vadászkastélya is volt. Feltehetően Árpád-kori alapokra épített nemesi lakóház volt, amit 1554-ben említettek először. Az 1544-ben először említett háromemeletes épületet 1614-ben – a törökök támadásai miatt – erődítménnyé alakították át.

A falu alsó részében a Batthyány család építtetett kastélyt, az északi részen pedig a Sibrik család. A Batthyány család jelentősen hozzájárult a falu jelenlegi arculatának a kialakulásához. A déli udvart – a leírások szerint – az 1841-ben egy villámcsapás következtében keletkező tűz rombolta le. Az északi Sibrik-kastély a kései reneszánsz korban épült, a falak többségét a 16. és 17. században emelték, amikor a várkastélyt védelmi funkcióval vértezték fel. A 17. században egyemeletes épületté alakították át, a következő században pedig a homlokzatot barokk stílusúvá formálták. Az egyemeletes várat árok övezte. A négyzetes udvar nyugati és déli oldalát két épület határolja.

141
Sibrik-kastély, Bozsok

A másik két oldalon magas védőfalak díszelegnek, az északkeleti részén pedig sokszögű torony áll. Egyetlen díszesebb része a törtvonalú párkánnyal lezárt bejárati kapuépítmény, amelyen a Nádasdy és a Sibrik családok egyesített címere látható 1611-es évszámmal. A déli szárny a legújabb, 1702-ben újították fel. Az épületegyüttest 1815-ben újították fel. A 19. században még egy emeletet építettek hozzá, továbbá padlással, és a déli oldalon erkéllyel gazdagodott. Az első emeleten – a déli erkély mögött – található a rokokó stílusú vitézi terem, amelyben a Mária Teréziát ábrázoló olajfestmény is látható. Történetének modern korában szorosan kapcsolódott a Batthyány család hercegi ágához. A család impressziós kastélya a magyar emlékművek egyik legjellemzőbb példája, az északi, keleti és nyugati szárny pedig a 13., illetve a 14. századból származik. A Sibrik család az épületet 1906-ban Végh Gyulának adta el, az Iparművészeti Múzeum későbbi igazgatójának. Végh Gyula rajongott a palotáért és annak környékéért. A vár a II. világháborút ugyan átvészelte, azonban romokban hevert egészen 1951-ig, amikor Végh Gyula nekilátott a felújításnak.

142
Sibrik-kastély, Bozsok

1959-re fejeződtek be a munkálatok, azóta Vas megye egyik üdülőhelyének ad helyet. Ma szálloda működik benne.

Ezen az augusztusi délutánon tűz a nap, ezért a professzor a vár angol kertjében húzódik árnyékba. A park 11 hektáron terül el, és természetvédelmi területként tartják nyilván. Több értékes növény-és állatfajnak ad otthont. „Talán majd egyszer télen visszajövök ide, és kihasználom a határ közelségét, aztán majd egy magyarországi várkastélyban szállok meg, és osztrák sípályákon síelek” – mormolja elégedetten, és még egy kicsit hagyja magát kényeztetni a napsugaraknak.

Bozsok a Kőszegi hegység egyik központi turisztikai desztinációja, szubalpesi klíma és számos kulturális élmény jellemzi. A szálloda vendégeinek középkori élményeket kínál, és üzleti találkozók szervezését is lehetővé teszi.

143
Sibrik-kastély, Bozsok

Gradnik professzort barátai néha azzal heccelik, hogy szeret mindent, ami régi. Annak érdekében, hogy ne okozzon nekik csalódást, látogatását még két romokban heverő nevezetesség megtekintésével koronázza:

Az egyik a Batthyány-kastély, amely az 1841-es tűzvész idején égett rommá, és a rohonci lord közkedvelt helyszínének számított. Benne lakott II. Rákóczy Ferenc (1698-ban) és Napóleon császár is (1813-ban). A másik érdekesség az egykori Szentháromság-templom, amely a Szent Anna templom közelében található.

144
Sibrik-kastély, Bozsok

Forrás:

http://www.vasmegye.hu/castles-and-halls/bozsok---sibrik-castle (letöltés: 2015. február 19.)

http://www.budapest.com/hungary/koszeg/things_to_do/bozsok.en.html (letöltés: 2015. február 19.)

145
Sibrik-kastély, Bozsok
146
Sibrik-kastély, Bozsok
148
Sibrik-kastély, Bozsok

Szent Anna plébánia templom Középkori eredetű épület, amelyet 1630-ban Sennyei István püspök szentelte fel.

Borház A Rákóczi u. 133. szám alatt található népi lakóház, amely 1819-ben felújításra került és jelenleg a helyi borkultúra értékeit lehet megtekinteni benne települési rendezvények idején.

Szent József kápolna 1689-ben a Kazó-féle egyházlátogatási jegyzőkönyvben volt megemlítve. Berendezése egy rokokó főoltár és a rajta lévő átfestett oltárkép, a kertjében pedig egy feszület található.

150
Sibrik-kastély, Bozsok

Szent Flórián és Nepumuki Szent János szobra A tűzoltók védőszentjének szobrát, a Szent Flórián szobrot, 1996-ban felállította a Bozsokért Egyesület az Aranypatak partjára, a tűzoltószertár elé. A másik szobor pedig a Szent József Kápolna előkertjében nyert elhelyezést.

Batthyányi kastélyrom A Sibrik család hajdani alsó kastélyából volt felépítve. Jelenleg a Magyar Államkincstár tulajdona, megközelíteni pedig életveszélyes, hiszen nagyon rossz állapotban van.

151
Sibrik-kastély, Bozsok

Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház
9730 Kőszeg, Rajnis u. 9.
9731 Kőszeg, Pf. 51.
T: +36 94/360-113
E: jurisics@koszeg.hu
I: www.jurisicsvar.hu

152
A kőszegi Jurisics-vár

A kőszegi Jurisics-vár

Reggel, amikor Feri Gradnik professzor a kis pékségben a friss zsemlékre várt, valami igazán szokatlan történt vele. Olyasvalami, ami teljesen összezavarta. Háta mögött három – mint ahogy a pult mögötti tükrök visszaverődő képében megtapasztalta – rendkívül vonzó fiatalabb nő nagyon komolyan arról csevegett, hogy mára kihaltak az igazi hősök. Az amolyan könyvekből életre kelő hősök, akik harcba szálltak a gonosztevővel, és egyben rajongtak a költészetért. Akaratlanul arra gondolt, hogy ő ugyan szereti a költészetet, és cselgáncsozott is a gimnáziumban, de mindez vajon elegendő-e? Lehetséges, hogy a válasz Zala megye nyugati részében vár rá, az idillikus kisvárosban, Kőszegen, illetve Kisegen, mint ahogy a horvátok nevezik. Ez a város egy igazi hőssel büszkélkedik. Ez a horvát származású hős jelentősen befolyásolta a magyar történelmet.

A várost már az őskor óta lakják. Egyes feltevések szerint 802-ben ezen a területet harcoltak az avarok és a frankok.

153
A kőszegi Jurisics-vár

A magyarok, akik a mai Kőszegfalva területén gyarmatot hoztak létre, vasfeldolgozással foglalkoztak. A 12–13. században a vidék stratégiai szempontból is fontossá vált, a német katonák behatolása előli védelem miatt. A várost a 13. században a Kőszegi (horvátul Gisingovci) család alapította, amely az egyik legbefolyásosabb magyar nemesi származású nemzetség alágához tartozott. E család a 13. század végén, az utolsó Árpád-kori királyok idejében Nyugat-Magyarország nagy részét, továbbá Horvátország és Szlavónia részeit birtokolta. 1327-ben Anjou Károly Róbert az Árpád-ház kihalása után ismét Magyarország egyesítésére törekedett. Leverte a magyar nemesség hatalmát, és a Kőszegi-családtól elvette a birtokait. A kőszegi várat királyi birtokká, a várost pedig 1328-ban királyi várossá nyilvánították, vásártartási és borkereskedelmi jogot kapott, a polgárok mentesültek az adófizetés alól, azonban gondoskodniuk kellett a városfalakról. A várat ezt követően Luxemburgi Zsigmond, az Ellerbach család, Garai Miklós nádor, II. Frigyes császár birtokolta. Mátyás király 1482-ben megvásárolta azt, majd fiának, Corvin Jánosnak adományozta.

154
A kőszegi Jurisics-vár

Kőszeg a magyar parasztfelkelés idején, valamint abban az időben, amikor Rákóczy Magyarországot fel akarta szabadítani a Habsburg uralom alól, 1705-1711 között – Szombathely mellett – a kurucok legfontosabb erődítménye volt a Rábától nyugatra fekvő területen. A várat 1695-ig birtokolták az osztrákok.

A megye és a város az Esterházyak birtokait képezte egészen 1931-ig. a 17-18. században a város felvirágzásához a kereskedelem járult hozzá, mígnem a 19. század első felében a település elveszítette vezető szerepét Vas megyében. Ezzel ellentétben azonban megőrizte a tiszta természetet és az érintetlen óvárosi központot, amelyet mára szépen felújítottak.

Kőszeg Magyarország egyik legszebb kisvárosának számít. Az első világháború utáni békeszerződés értelmében a megye nagy részét Ausztriához csatolták. A második

155
A kőszegi Jurisics-vár

világháború után – a politikai körülmények és a vasfüggöny miatt – a város fejlődése a 20. század 80-as éveiben folytatódott.

Gradnik professzor abban a pillanatban parkolt le a téren a piros kabriójával, amikor a közeli templomban elkezdtek harangozni. Már dél van? Az óra azonban még csak 11-et mutatott. A hősies városok valóban különlegesek.

A város legfontosabb nevezetessége mindenképpen a Jurisics-vár, azaz az Esterházy-vár. Gótikus stílusban épült a 13. században , és a város középkori védelmi rendszere legfontosabb elemének számított.

A Jurisics-vár, amelynek része az elővár – ez feltehetően már a város kialakulása előtt is létezett – és a belső vár a Gyöngyös patak jobb partján elterülő város legrégebbi része, ez a város északnyugati oldalán található. A belső várat – amely elkülönül a várostól – és a keleten fekvő elővárat vizesárok vette körül, amelybe a Gyöngyös patak

156
A kőszegi Jurisics-vár

vize volt. Az elővár a belső vár felé nyitott, ahol a vizesárok felett egy hídon lehetett eljutni a kapuig. A belső vár szélesebb, a nyugati szárny emeletén vitézterem épült, a földszinten pedig pince. Az északi részben található a kápolna, a keleti és a déli részben pedig a 14. században épült lakosztály van. Az északi szárny nyugati részét – amely téglából épült – a 15. században bővítették ki. Ebben az időszakban épült a déli és a keleti szárny földszintje is. A századfordulóra elkészült a védőfal is. Az 1532-es török ostromot követően helyreállították, ebből az időszakból származik a védőfal alakja, amelyet 1616-ban újítottak fel teljes egészében. A vár belsejét a későbbiekben reneszánsz, majd pedig barokk stílusú elemekkel díszítették. Az 1777-es nagy terjedelmű tűzvész következtében az északi szárny emelete leégett. Később lebontották, majd az északi részen új szárnyat emeltek, továbbá megépült az udvar árkádja. Az Esterházy család az ötödik emeleten építtetett egy kápolnát.

157
A kőszegi Jurisics-vár

Az alsó kaput 1780-ban bontották le, a felsőt és a Halász-kaput pedig 1838-ban. A Chernel utcai torony és a városfal maradványai még ma is épségben láthatók. A 18. században a vár a Kőszegi család tulajdonában volt.

Napjainkban a 18. és 19. századi felszereléssel ellátott vár különféle programok kivitelezését teszi lehetővé. Múzeumként, művelődési központként és rendezvényeknek helyet adó helyszínként alkalmazzák. A múzeumban A kőszegi vár évszázadai című állandó kiállítás tekinthető meg, amely az Árpád-kort, a 15. századot, a török ostromot, valamint az Esterházy családot (akik a várat hosszú éveken át birtokolták) mutatja be. Figyelmet szentelnek a bortermő vidéknek is.

Jurisics Miklós nevére a városban sok minden utal, és legendák is öregbítik a nevét.

A nagy osztrák-török háború ideje alatt a kis kőszegi erődítménynek 1532-ben sikerült visszavernie a Bécs felé nyomuló oszmán hadakat. Jurisics Miklós maroknyi védőserege augusztus 5. és 30. között Ibrahim pasa fővezér 19 ostromát verte vissza.

158
A kőszegi Jurisics-vár

A Szulejmán szultán elleni sikertelen hadjárat után 1529-ben I. Ferdinánd Jurisics Miklóst küldte Konstantinápolyba béketárgyalásokra. Szulejmán Jurisicset 1530 decemberéig tartotta fogságban. Ezt követően Jurisics várkapitányként visszatérhetett Kőszegre. Szulejmán 1532-ben újabb hadjáratot indított Bécs ellen, Kőszegre 60 000 katona érkezett. A várostrom augusztus 10-én vette kezdetét. Az oszmánok a várat sikertelenül ugyan, de teljes bevetéssel ostromolták, a janicsárok pedig az éhség miatt ellenálltak. A török vezír Jurisicset arra kérte, hogy a várra akasszon ki nyolc török zászlót, az oszmán hadsereg pedig elkezdett visszavonulni. Ferdinánd e hőstett miatt Jurisicset a város bárójává nevezte ki, és odaajándékozta neki a várat. Ebben az időszakban alakult ki az erődítmény formája is.

Forrás:

http://sl.wikipedia.org/wiki/Kőszeg (letöltés: 2015. február 19.)

159
A kőszegi Jurisics-vár
160
A kőszegi Jurisics-vár
162
A kőszegi Jurisics-vár

Szent Imre-templom 1615 és 1618 között a város magyar nyelvű protestáns gyülekezete számára épült, a polgároktól kapott hozzájárulásból.

Mária-szobor a Rózsafüzér Királynőjének készített szobor Kőszeg város költségén készült és a Sopronban lakó Lorenz Eisenköbel mester faragta fertőrákosi homokkőből. Ez a szobor az ellenreformáció által támogatott Mária-kultusz egyik helyi jelképe.

Szentháromság-szobor Pestis-szobornak is nevezhető, mert a kuruc harcok elültével kitört járvány eltávoztatására ajánlották fel a kőszegi katolikus hívek.

164
A kőszegi Jurisics-vár

Jézus Szíve-templom az 1849-ben elhunyt Győri János plébános vagyonából volt felépítve.

165
A kőszegi Jurisics-vár

 

A kastély nem tekinthető meg.

Erdődy-kastély
Utca 50-52., 9545 Jánosháza
I: www.janoshaza.hu

166
Erdődy-kastély, Jánosháza

Erdődy-kastély, Jánosháza

Az augusztusi szombat reggel az előző nap estjének folytatásaként indult. Feri Gradnik professzor nem emlékezett egészen pontosan, mikor ért haza, de az biztos, hogy már hajnalodott, hiszen az élősövényből figyelte őt a kékharkály, amely az elmúlt napokban önkényesen kisajátította magának a kertjét. A professzor halványan emlékszik arra, hogy a barátainak ugyan említette, hogy haza kell mennie, mert a szombat a várkastélyok látogatására van fenntartva, de a vidám társaság fittyet sem hányt rá. Kivéve Jan, akit az érdekelte, miért pazarolja idejét a régi falakra és történetekre, amelyekre már alig emlékszik valaki. A professzor sietett magyarázni: ha értjük a múltat, könnyebben megismerjük a jelent. Jan sí-és snowboard oktató, valamint amatőr szakács, és arra késztette a professzort, hogy mutassa be neki, hogy valóban minden egyes kavicsnak van vonzó története. Gradnik professzor meghívta, hogy csatlakozzon hozzá Jánosháza felfedezésében.

167
Erdődy-kastély, Jánosháza

Jánosháza település Nyugat-Magyarországon található, az osztrák határ mentén. Jánosháza egy régi település, amelynek írásos nyoma csak a 15. századból való. A feltételezések szerint a településen már időszámításunk előtt is voltak lakosok. István király uralkodása ideje alatt a Jánosháza körüli település a királyság részét képezte. A települést 1396-ban János, a Varsányi család tagja fedezte fel, és innen ered a falu neve. A falu északi részén található várkastély Kelet-Európa egyik ritka fennmaradt középkori várkastélya.

A birtoknak több tulajdonosa is volt, az egyik leghíresebb a Garay család volt a 14. század végén. Továbbá birtokosok voltak még Kinizsi Pál 1480-ban, Bakócz Tamás győri püspök, esztergomi érsek a 15. század elején, majd utódja, Erdődy Péter. 1758-től a birtok az Erdődy család tulajdonában volt.

168
Erdődy-kastély, Jánosháza

A 18. századból származó oklevelek szerint a város a kereskedelem irányában fejlődött, vásártartási jogot pedig 1780-ban szerzett. A város a várkastély és templom körül alakult ki.

1510-ben a király Erdődy Péter grófnak engedélyezte, hogy udvarházát fallal és árokkal vegye körbe. 1609-ben az erődített épületnek – amely már várkastéllyá alakult – volt tornya, órája és harangja. A várkastély tornyának teteje kupolás alakú, és vizesárok övezte. A keleti szárny a 15. század végén épült, a 16. század elején pedig Erdődy Péter reneszánsz elemekkel ékesítette. A kastélyt Choron András eminens parancsnok vásárolta meg, aki fiára, Jánosra hagyta rá. Ebben az időszakban emeletet építettek, és megépült a nyugati szárny. 1570-ben Nádasdy Tamás országbíró, a somlói kastély tulajdonosa a török támadások miatt kibővítette és megerősítette az erődítményt. A 17. század közepén Illésházy Miklós nádor kezébe került. A nádor lánya a szobák falait gazdagon freskókkal díszíttette.

169
Erdődy-kastély, Jánosháza

A 18. század elején a kastély romokban hevert, 1732-ben pedig a vár ismét az Erdődy család birtokába került. Erdődy Illésházy Anna halála után 1765-ben a várkastély VI. Erdődy Sándor tulajdonába került, aki 1935-ben felújíttatta és hozzáépítette a második emeletet, a manzárdot és a sisakos tornyot. A második világháború után a várkastély a kommunista rendszer miatt állami tulajdonba került, benne járványkórház, mezőgazdasági szakközépiskola és óvoda működött, valamint szolgálati lakást alakítottak ki benne. 1979–1986 között a nemzeti műemlékvédelmi intézet kutatásokat és restaurálási munkálatokat vitt véghez az épületen. 1998-ban a magyar kormány Lombardi Pell Joseph építésznek adta át a kastélyt és a hozzá tartozó területeket, aki részben felújította az épületet, majd 2008-ban visszaadta a magyar kormánynak.

A professzor és barátja még egy kicsit a városban sétált, mivel azonban az izzó naptól nagyon meleg lett, a piros kabrióval a 84-es úton a Balaton felé száguldott. A mintegy 50 kilométert röpke pillanat alatt levezette, és a nap végén Jan sí-és snowboard oktató és amatőr szakács már kevésbé űzött gúnyt abból, hogy barátja a történelem szerelmese.

170
Erdődy-kastély, Jánosháza

Forrás:

www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21192123 (letöltés: 2015. február 20.)

http://www.josephpelllombardi.com/5homes/castle.html (letöltés: 2015. február 20.)

http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-janoshaza_en.shtml (letöltés: 2015. február 20.)

https://www.telepules.com/en/janoshaza/tourism/sights/erdody-choron-castle-2272.html (letöltés: 2015. február 20.)

171
Erdődy-kastély, Jánosháza
172
Erdődy-kastély, Jánosháza
174
Erdődy-kastély, Jánosháza

Római katolikus templom 1734 körül épült a korábbi, akkorra már elpusztult fatemplom helyett. 1779-ben az Erdődy család költségén nagyobbították meg, és építették át klasszicizáló barokk stílusban.

Szűz Mária szobor A Mária kertben álló barokk alkotás a felhőkön álló Mária megkoronázását mutatja be, az alak felett a Szentháromság látható, a konzolokon pedig két angyal szobra áll.

Szent Vendel kápolna Szent Vendel tiszteletére épült 1781-ben a marhavész kitörése után, amikor az állattartó gazdagok a Jóistenhez fohászkodtak és kérték Szent Vendel segítségét, megfogadva, hogy a marhavész elteltével kápolnát fognak építeni. A falu közössége megtartotta szavát.

176
Erdődy-kastély, Jánosháza

Antall József miniszterelnök szobra Antall József (1932–1993), politikus, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke emlékére állította Jánosháza önkormányzata és polgárai. Antall József bronz mellszobrát Tóth Emőke szobrászművész készítette.

177
Erdődy-kastély, Jánosháza

Nádasdy Ferenc Múzeum
Nyitva tartás
Kedd–vasárnap
09:00, 17: 00

Sárvár Tourist & TDM
T: +36 95 520-178
E: tdm@sarvar.hu
I: www.sarvar.hu

Nádasdy Ferenc Múzeum
9600, Castle District 1 (Nádasdy grad)
T: 06 95 / 320-158
E: info@nadasdymuzeum.hu
I: www.nadasdymuzeum.hu

178
A Sárvári vár

A Sárvári vár

Amikor Feri Gradnik professzor a szokásos reggeli futás során a ház mögötti mocsaras rét szélén teszi meg a kört, és a fejében új ötleteket szövöget, arra gondol, hogy a Mura és a Rába közötti terület – egészen a Dráváig és Dunáig – vizekkel gazdagon átszőtt. Gondolatban azt képzeli el, hogy milyen lenne az élet a Pannon-tengeri Tethys partján. A következő várkastély megtekintésekor netán összeköthetné a kellemeset a hasznossal, és belemártózhatna a gyógyhatású vizek valamelyikébe?

Sárvár a Rába folyó két partján terül el, a Gyöngyös patak torkolatától délre. Közigazgatásilag a Tolna megyei Sárvári járáshoz tartozik.

A város története szorosan egybefonódik a vár történetével.

A település, amelyet már a rómaiak is lakták, a 14. században indult fejlődésnek. Sárvár királyi tulajdon volt, és kiváltságokat is kapott. Erről Nagy Lajos és Mátyás király okleveleinek másolatai is tanúskodnak.

179
A Sárvári vár

A Kanizsai család birtokát Kanizsai Orsolya örökölte, 1534-ben pedig a házasságkötés után a birtok a Nádasdy család tulajdonába került.

A Sárvári vár a város szívében található. A várat park övezi, amely meghatározóan hozzájárult a város arculatához. Az épületet a 13. század végén kezdték építeni, a 15. század végéig a kanizsai család tagjai felépítették a várat, amely zárt udvarral rendelkezett. Mai alakját 1549–1562 között kapta, Nádasdy Tamás ideje alatt. Erről tanúskodik a kapu feletti előtér boltozatán látható tábla is. A sarokban a Nádasdy család címere kapott helyet. A várat építészeti szempontból folyamatosan bővítették. A 16., illetve 17. századból származó külső elülső fal az előző vár védőfala volt, mögötte fa épületek álltak. A falat a középkorban folyamatosan újjáépítették és bővítették. Az 1550–1560-as években Nádasdy Tamás felesége a várat kibővítette, valamint reneszánsz elemekkel gazdagította. Nádasdy Tamás és felesége, Kanizsai Orsolya nevéhez fűződik a

180
A Sárvári vár

régiséggyűjtés hagyományának a bevezetése, valamint a művészet pártolása.

Nádasdy Ferenc a 17. század közepén a várat nagyvonalúan kibővítette, a szárnyak szinte teljes egészében bezárták a belső udvart. Az egységes stílusú összhatás érdekében az épületegyüttes bizonyos középkori időkben épült részeit ekkor lebontották. Az új reprezentatív központot a vár északi részében alakították ki. 1653-ban Nádasdy Ferenc a díszterem mennyezetét képsorozattal látta el, az elvégzett munkára a H.R.M. rövidítés utal. A vár előtt kis kápolna is található. A helyiségek nagy részének egyenes a mennyezete, néhány folyosó boltíves. A torony négyemeletes, egyszerű, négyszögletű ablakok díszítik.

A professzor azon morfondírozik, hány éven át aludta számos vár és kastély a történelem mély álmát, és milyen nehéz volt beléjük ismét életet lehelni.

181
A Sárvári vár

A vár első rekonstrukciós munkálatai 1958-ban vették kezdetét. Az első fázisban az erődítmény falait bontották le, hiszen ezeket a későbbiek során építették a várhoz, és nem képezték az eredeti forma részét. 1962-ben végzeték el az előkészületeket, a felméréseket és kutatásokat, valamint a revitalizációs tervet. 1962 tavaszán a múzeum igazgatója, Nógrádi Géza arra lett figyelmes, hogy a díszteremben a falakon repedések keletkeztek. Ezt követően alaposan megvizsgálták az épületet. Megállapították, hogy a torony és a díszterem falai ülepednek, ezért a várat statikusan megszilárdították. 1968-ban újjáépítették a vasbeton hidat is. Az újítási munkálatok miatt a várból kiköltözött a szakközépiskola.

A Nádasdy Ferenc múzeumban a város történelmét bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. A kiállítás a római kortól napjainkig összegzi a történelmet. A történeti kiállítások a Nádasdy birtokon létesülő nyomdászatot és könyvkiadást szemléltetik, továbbá a magyar huszárok

182
A Sárvári vár

ezeréves történelmét, a nomád időktől kezdődően a második világháborúig. Megtekinthető továbbá a Carta Hungarica is, az 58 térképet tartalmazó gyűjtemény és az atlasz, amelyet a városnak 1986-ban egy Oxfordban élő, sárvári születésű lakos ajándékozott.

A gyógyvíznek köszönhetően, amelynek kedvező hatásait a vendégek a termálfürdőkben élvezhetik, Sárvár a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése. A professzor azon gondolkodik, hogy az augusztus végi szombat hátramarad részét az egyik gyógyfürdőben vagy a közeli adrenalin parkban töltené. A választás a kedvező hatású vízre esik, tán ezért is este üde energiával feltöltődve fejezi be a Vas megye várairól szóló fejezetet.

Forrás:

http://sl.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rv%C3%A1r (letöltés: 2015. február 23.)

183
A Sárvári vár
186
A Sárvári vár

St. László katolikus templom a középkori Szentháromság kápolna 1645-ben Nádasdy Ferenc országos bíró segítségével volt felállítva az akkori sárvári piactéren.

Evangelikus templom
A klasszicista templom fő jellemzője a sekrestye fal, amelyet Dunántúl az apszis és a templom szétválasztására szoktak használni.

Gyógyvíz
Az értékes termálvizre 1961-ben bukkantak ra olaj keresése során. Sárvárban két fajta víz található, az 1.200 méter mélységből eredő 43 fokos és 2.000 méter melységből eredő 83 fokos víz.

188
A Sárvári vár

Kalandpark - ideális bátorsági teszt és élvezet a különböző nehézségi fokozatú pályákon és mászó tanfolyamokon.

189
A Sárvári vár

A FUTUR projektről

Nyugat-Magyarország és a muravidéki régió északkeleti részének idegenforgalmi kínálata rendkívül sokszínű. A határon átívelő közös térség gazdag természeti hagyatékkal, gyógyhatású és termál vizekkel, továbbá jelentős építészeti örökséggel és – a történelmen alapuló – programokkal rendelkezik. A FUTUR projekt célja egy olyan közös turisztikai térség kialakítása és fejlesztése, amely nem ismer megyei, illetve országhatárokat.

A projektben együttműködik a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal, a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség, Apače Község, Beltinci Község, Grad Község, Križevci Község, Lendva Község, Ljutomer Község és Moravske Toplice Község.

A FUTUR projekt a Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, valamint az állam támogatásával valósul meg.

Kapcsolatok: Romeo Varga (+386 2 534 80 24, romeo@rra-mura.si)

190

A kastélyok és várak e-monográfiája
Tervezés és formálás: Frontal Kft.
Technikai kivitelezés: Frontlab Kft.
A szövegek szerzője: Norma Bale

Zárja be a könyvet